16. fejezet - This is how we do!

Korán reggel lehetett. A nap gyéren világított be az ablakon, de pont a szemembe sütött, így felkeltem rá. A telefonom 8:47-et mutatott. Pompás, nem szoktam ilyen korán kelni. Még 13 percet szoktam aludni. Visszafeküdtem, majd Adam felé fordultam. Elmosolyodtam kisfiús arca láttán, majd közelebb bújtam hozzá. Nem akartam felkelteni, de mivel délre vissza kell mennem, nem akartam, hogy 11-ig aludjon. Nyomtam egy puszit a szájára, majd a nyakába temettem a fejem, és puszilgatni kezdtem.
-Mindig így ébressz!-morogta. Kibújtam a nyakából, majd felültem az ágyban. Végig simított a hátamon. Ránéztem, és láttam, hogy mosolyog. Visszadőltem mellé, majd hagytam, hogy nyomjon egy puszit a számra. Felnevettem, majd kikeltem az ágyból, magamra kapva a hálóingem, mivel semmi nem volt rajtam. Hallottam, hogy Adam halkan felnevet, ezért csúnyán visszanéztem rá. Bementem a fürdőbe, majd gyorsan fogat mostam és megfésülködtem. Lekaptam magamról az egyetlen ruhadarabot, ami rajtam volt, majd beálltam a zuhany alá.
-Ohh basszus.-motyogtam. Nem hoztam magamnak semmit.-Adaaaaaam!-kezdtem el kiabálni.
-Mi az?-nyitott be egy pár pillanat elteltével.
-Hoznál egy törölközőt, egy bokszert és az egyik pólódat? Kéééérlek!-nyafogtam.
-Puszit kapok?-nevetett. Kidugtam a fejem a függöny mögül, majd vártam, hogy odasétáljon hozzám. Ajkaimat az övéire nyomtam, majd adtam neki egy rövid csókot.
-Siess.-mosolyodtam el, majd visszahúztam a fejem és újra zuhanyozni kezdtem. Pár perc múlva visszajött, és hallottam, ahogy leteszi a dolgokat a pultra, majd megnyitja a csapot.
-Mit csinálsz?
-Öhm...fogat mosok?-kérdezte furán.
-Ja oké.-mondtam, majd kinyúltam a törölköző tartóra, de nem volt ott semmi.
-Adam, hova tetted a törölközőm?
-Itt van a csap mellett, gyere ki érte.-nevetett.
-Neeeem.
-Mért nem? Láttalak már meztelenül.
-De az más.-motyogtam. Felsóhajtott, majd odahozta a kabinhoz.
-Köszi.-nyúltam érte, de elrántotta. Mosolyogva közelebb hajolt, majd adott egy szájra puszit. Miután megkaptam a törölközőt, szárazra töröltem magam, majd a testem köré csavartam a puha anyagot. Kimásztam a kabinból, majd a számomra kirakott ruhadarabokat a kezembe fogva a szobába mentem. Gyorsan felvettem a bokszert, majd a pólót is, majd megtöröltem a hajamat. Hagytam, hogy vizesen a vállamra omoljon, majd miközben nézegettem magamat a tükörben, Adam jelent meg.
-Szia szépség!-mosolyodott el.
-Szia pici!-mondtam, majd odasétáltam hozzá és átöleltem. Éreztem, ahogy beleszippant a hajamba, és elégedetten a nyakamba morog a citrom illat miatt.
-Jó illatú mi?-kérdeztem, amikor elhúzódtam tőle, és én is megszagoltam a hajamat.
-Ahha.-mosolygott, majd megcsókolt. 1-2 perc múlva elváltunk, majd leült az ágyra és a hátát az ágy támlájának döntötte.
-Gyere!-mosolygott. Engedelmesen az ölébe ültem, majd végignéztem az arcán. Gyönyörű kék szemek, tökéletes orr, édes mosoly. A haja, mint mindig, most is tökéletesen állt.
-Baj van?-kérdezte, miközben végigsimított a karomon.
-Nem, dehogy! Én csak.....Öhm.-motyogtam kínosan.
-Te csak?-vigyorodott el, aminek nem tudtam ellenállni.
-Én csak.......azon gondolkoztam, mennyire dögös vagy!-mondtam, majd az alsó ajkamba haraptam. Elnevette magát, hátrahajtotta a fejét, én pedig kihasználva az alkalmat, rögtön a nyakának estem.
-Csak hogy tudd, te is dögös vagy!-morogta.
-Köszi!-mosolyogtam, majd megcsókolt. 10 perc múlva véglegesen elváltunk egymástól, majd lementünk reggelizni.
-A tanácsodra lenne szükségem!-böktem ki, miközben a kanapén ülve vártuk a pizzákat, amiket rendeltünk. Kicsit meglepte a kijelentésem, de utána elmosolyodott.
-Hallgatlak!
-Van egy lány. A lány legjobb barátnője a lány exével jár. De a lány barátnője ezt nem tudja.-daráltam.
-Hé, várj, várj! Ez a két lány véletlenül nem te és Vani vagytok?-mosolyodott el szemtelenül.
-Az most részlet kérdés!-hisztiztem, mire felnevetett.-Mindegy, a lényeg az, hogy a lány nem tudja, mit kezdjen ezzel a dologgal. Elmondja a legjobb barátnőjének, vagy inkább hallgasson?-néztem rá tanácstalanul.
-Hát, én azt tanácsolom ennek a lánynak, hogy ne stresszeljen ezen. Hallgasson, ne zavarjon bele a barátja szerelmi életébe. Egyszer úgyis kiderül, de ráér még. Hagyja, hogy a barátja boldog legyen, lehet, hogy ez az infó bezavarna a képbe, és ezt a lány sem akarja, ugye?-kacsintott.
-Nem, dehogy!-ráztam a fejem.
-Akkor hallgasson, és vegye át a pizzákat.-nevetett, majd nyomott egy puszit a számra, és a kezembe nyomta az összeget. Odaballagtam az ajtóhoz, majd kinyitottam.
-Szia!-mosolyogtam a fiúra.
-Egy gyrosos és egy 4sajtos pizza ugye?-mosolyodott el.
-Igen.-mosolyogtam. Átvettem a pizzát, majd a srác kezébe nyomtam a pénzt.
-Köszönöm. Szia!-mosolygott még mindig.
-Nincs mit, szia.-mondtam mosolyogva, majd becsuktam az ajtót, és a kezemben a pizzákkal Adamhez sétáltam.
-Úúú add idee!-nézett rám éhes szemekkel.
-Csak az kap kaját aki megszeretgeti a barátnőjét.-nevettem, majd a kis asztalra letettem a pizzás dobozokat. Elkényelmesedtem az ölében, majd megsimogattam az arcát. Elmosolyodott, majd a fenekemre tette a kezeit. Kuncogva megcsókoltam, majd hagytam hogy a nyelve a számba csússzon. Hajába túrtam, miközben ő még mindig a fenekemet markolta. Elhúzódtam tőle, majd a nyakát kezdtem el kínozni.
-Ne, én!-motyogta halkan. Nevetve nyomtam még egy csókot a szájára, utána ő támadta le a nyakam.
-Auu...-nyögtem halkan, amikor a fogait a bőrömbe mélyesztette, majd szívni kezdte. Pár másodperc múlva kuncogva elhúzódott, majd még nyomott egy utolsó puszit a számra. Kikászálódtam az öléből, elmentem a pizzákért, majd a sajtosat Adam kezébe nyomtam, a sajátomat felnyitottam, kivettem egy szeletet és enni kezdtem. Miután befejeztük a reggelit, kivittem a dobozokat a kukába, majd visszamentem Adamhez.
-Oké, 10 óra. Még van két óránk.-mosolyogtam, majd hagytam, hogy megcsókoljon.
-Menjünk el....bowlingozni! Vagy....nem tudom.-nevetett fel.
-Úúú, jó!-ugrottam fel, majd felszaladtam a cuccaimért. A tegnapi ruhámat, a cipőmet, meg a dögös szerkót is a táskámba hajigáltam, a tisztasági szereimet is. Megfésülködtem, tettem fel egy kis szempilla spirált, majd leszaladtam a lépcsőn.
-Na végre!-forgatta meg a szemét Adam, én meg "sértetten" a vállába bokszoltam. Felvettük a cipőinket, majd kimentünk a kocsihoz.
-Előbb beugrunk tankolni, oké?-kérdezte tolatás közben. Ahj, még vezetés közben is dögös.
-Rendben.-mosolyogtam. Elmentünk a benzinkútig, Adam kiszállt a kocsiból, és én is csatlakoztam hozzá.
-Lefotózhatlak?-kérdeztem csillogó szemekkel.
-Ahha!-nevetett. Gyorsan elővettem a telefonom, majd lőttem róla egy képet.

-Tök jó lett.-mosolyodtam el, majd az orra alá dugtam a képet.

-Igen, tényleg fantasztikus.-nevetett cinikusan.-Bemész fizetni?-kérdezte, amikor végzett.

-Ahha.-mosolyogtam. Odaadta a pénztárcáját, én pedig gyorsan beszaladtam a kútra és fizettem. 

-Köszönjük!-mondtam a férfinak, majd visszamentem az autóhoz. 

-Tessék!-nyomtam a kezébe a pénztárcát, amikor bepattantam a kocsiba.

-Köszönöm!-hajolt közelebb. Én épp az övvel bíbelődtem.

-Nincs mit!-sóhajtottam fel, majd felemeltem a fejem, amikor végre beletaláltam a lyukba. Elmosolyodott, majd megcsókolt. Amikor elhúzódott, rám kacsintott, majd beindította a kocsit. 

-Oké, akkor bowling?-kérdezte.

-Ahha!-tapsoltam. Felnevetett, majd benyomta a rádiót. Én a csatornák között válogattam, ő meg "igen-t" vagy "nemet" mondott az egyes csatornákra.

-Neeem.-nevetett, amikor megszólalt az opera.

-Nem.-morgott a következő csatornánál is.

-De ez annyira jó zene!-mondtam, majd felhangosítottam és énekeltem. 

Ez volt az: Prayer In C 

Amikor vége lett a számnak, lehalkítottam, majd Adamre mosolyogtam.

-Bocsi, de imádom ezt a számot.-nevettem, miközben nyomtam az arcára egy puszit. 

-Édes vagy amikor énekelsz.-mosolygott.

-Borzalmas lehetek!-mosolyogtam. 

-Hát, sokat nem hallottam a hangos zenétől, de aranyos voltál.-nevetett. Leparkoltunk a bowling pályánál, én pedig azonnal kipattantam az autóból.

-Még nem bowlingoztam sosem.-mondtam Adamnak, miközben ő épp a kocsit zárta le.

-Nem nehéz, segítek majd.-mondta, majd átkarolta a vállamat, én meg a derekát, majd bementünk a helyre. Miután váltottunk cipőt, a pályára mentünk. Én rögtön leemeltem a polcról egy pink golyót, amin Adam elmosolyodott. Odasétáltam a pálya elé, ő pedig mögém állt és egyik kezével átkarolta a derekamat, másikkal a karomat fogta.

-Lendítsd hátra, majd előre, és engedd el!-adta ki az instrukciókat.

-Várj, mi lesz ha beleragad az ujjam és letépi?-néztem rá rémülten.

-Hát, te lennél az első ember, akivel ez megtörtént, tudtommal.-nevetett.-Nyugi, nem lesz semmi baj!-mosolygott, majd nyomott egy apró csókot a számra. Felkészültem lelkileg a golyó dobására, majd becsuktam a szemem és megcsináltam. 

-Úúú milyen lett?-kérdeztem még mindig csukott szemmel.

-Öhmm....1 maradt fenn.

-Mi??-fordultam meg, majd szúrósan arra az egy bábúra néztem. Aki jól ismer, az tudja, hogy a verseny szellemem határtalan, szóval.....le.....kell.....döntenem!

-Oké, most én jövök.-mondta, majd levett egy szürkéset és eldobta. Persze, neki mind lement. 

-Verseny?-mosolyodott el kacéran.

-Tét?-vettem a kezembe egy másik golyót. 

-Ha én nyerek, 1 hétig minden nap nálam kell aludnod.-vigyorgott. 

-Rendben, ha én nyerek, megmasszírozol, 1 héten át minden nap, engem is és Vanit is.-nevettem. 

-És ha nem érek rá?

-Olyan nincs. 24 órából csak ráérsz 1-re.-nevettem.

-Oké.-mondta, majd kezet fogott velem.-10 kör. 

-Rendben.-mosolyogtam gonoszan. Hát, Adam az első 4 körben levert. Utána jött pár lány, és kértek tőle képet meg autogramot. Én addig unatkoztam, meg nézelődtem. 

-Köszönjük Adam!-mosolyogtak, majd nevetgélve odébbálltak.

-Nincs mit lányok!-mosolygott ő is. Felkapott egy fekete golyót, majd a pályához állt.

-Oké, 2 kör és minden este mellette alszok el!-morogta, ezzel magát biztatva, mire felnevettem. Elgurította a golyót, és.....1 bábú fennmaradt.

-Háháháhááh!-gúnyolódtam, majd felnevettem. 

-Ez nem lehet igaz!-képedt el. 

-Hát, vagy egyenlítünk, vagy nyerek.-kacsintottam rá, majd elgurítottam a golyót és mind lement. Örömömben felsikítottam, Adam pedig durcázott.

-Fordult a kocka, édes.-haraptam az alsó ajkamba. Folytattuk a csatát. Hát, az az igazság, hogy 6-4-re győőőőztem.

-Ááááááááá!-sikítottam örömömben.-Várunk este 8kor.-vigyorogtam, de ő csak durcázva morgolódott. Vigyorogva odamentem hozzá, majd átkaroltam. Amikor hajlandó volt a szemembe nézni, beleharaptam az alsó ajkába. Nyomtam egy gyors csókot a szájára, majd megfogtam a kezét.

-Csak szerencséd volt.-mondta, mire felnevettem.

-Tehetség!-mutattam fel az mutatóujjam.

-Igen az.-nevetett fel végre ő is.-Na és most? Fél 12 van.

-Hát oké öhm...szépen elkocsikázunk a hotelig, és ott leraksz.

-Oké.-mondta. Leadtuk a cipőinket, majd kimentünk a kocsihoz. Adam kinyitotta nekem az ajtót, én pedig mosolyogva beültem. Pár másodperc múlva már Adam is mellettem ült. Elindította az autót, de most nem nyomta be a rádiót. Végigfecsegtem az utat, majd egyszer csak Adam bevett egy éles kanyart és az egyik kis utcába mentünk.

-Mért jöttünk ide?

-Paparazzik.-morogta, majd pár eléggé cifrás káromkodás hagyta el a száját. Istenem, annyira szexis vezetés és káromkodás közben is. Még egy ideig bolyongtunk, Adam egyfolytában a visszapillantó tükröt nézte. Pár perc múlva sóhajtva nyugtázta, hogy lehagytuk a paparazzikat.

-Felszívódtak.-mosolygott rám édesen, én pedig közelebb hajoltam, és megcsókoltam. Hátra húzódott picit, majd elmosolyodott és újra megcsókolt. Kicsatolta az övem, és megfogta a kezem, jelezve, hogy üljek az ölébe. Teljesítettem a kérését, majd újra megcsókoltam. Hajába túrtam, ő pedig feltolta a szoknyámat, és a combomat simogatta. Elmosolyodtam, majd éreztem, ahogy áttér a pólómra, és megpróbálja feltolni.

-Héé!-húzódtam el tőle nevetve.

-Mi az?-nyomta ajkait a nyakamnak, majd csókolgatni kezdte, és haladt felfelé.

-Nem lehet, itt és most.-kuncogtam, majd hagytam, hogy megcsókoljon. Amikor elváltak ajkaink, elmosolyodtam, majd kiszálltam az öléből. Az órára néztem, és meglepődve vettem tudomásul, hogy durván 10 percem van visszaérni.

-Adam, induljunk.-mondtam, miközben bekötöttem az övem. Visszamentünk a fő útra, majd gyorsan elhajtottunk a hotelig. 

-Köszönöm Adam, mindkét napot.-mosolyogtam.

-Én köszönök, mindent.-hajolt közelebb hozzám, majd megcsókolt. 1-2 perc múlva elváltunk.

-8 óra!-szálltam ki a kocsiból, majd becsuktam az ajtaját. Intettem még neki, ő visszaintett az ablakon keresztül, majd elhajtott. Bementem a szállodába, majd rögtön a szobánk felé vettem az irányt.

-Na jó napot!-vigyorogtam. 

-Sziaa!-sikított fel Vani, majd megölelt.-Istenem, nem is tudod mennyire vártam már hogy megérkezz és mesélj!-vigyorgott, majd leültetett az ágyra.-Naaaa???

-Uhm...hát, elvitettem ugye taxival magam hozzá. Bementem, tettem a lépcsőre gyertyát, hátha veszi az adást.-nevettem.-Aztán a két éjjeli szekrényre is, utána pedig felöltöztem, majd az ágyon ülve vártam rá. Uhh hallod annyira gyomor görcsöm volt. Féltem, hogyha meglátja, elmegy vagy kinevet. Nem tudom, pedig sose szoktam ilyen bizonytalan lenni, de hál istennek semmi ilyen nem volt. Amikor hallottam, hogy megérkezik, szinte hányingerem volt, annyira izgultam. Aztán, felszaladt és benyitott, én pedig.........na mindegy, tehát izgultam rendesen. Aztán tök aranyos volt, leült hozzám az ágyra, majd megcsókolt. Azt mondta, hogy tökre tetszik neki az ötletem, meglepődött. És aztán.....hmm, gondolom az utána lévő dolgokat eltudod képzelni, ha egyáltalán elakarod.-nevettem fel. 

-Jajj édes istenem annyira édesek vagytok, sose szakítsatok!-vetette magát a nyakamba Vani, mire felnevettem.-Nálatok aranyosabb párt még nem láttam.-mosolyodott el.

-Köszönjük szépen!-vigyorogtam.-Úúú a legjobbat elfelejtettem.-nevettem fel.

-Na?

-Hát, ma délelőtt voltunk bowlingozni és versenyeztünk...én nyertem...tét is volt.-vigyorogtam.

-Mi mi mi??-sikított.

-Hááát.....1 hétig minden este eljön hozzánk, és megmasszíroz.....téged is.

-Király vaaaagy!-nevetett fel.-Úgyis fáj a vállam, elaludtam.

-Úgy hogy, este 8kor jön.

-Szuper!-mosolygott.-De most menjünk le, nemsoká ebédelünk, utána pedig fotózás.

-Öhm, milyen témában, melyik cégnek??-érdeklődtem, miközben zártam be az ajtót.

-Hát ez egy jó kérdés. Nem tudom, nem figyeltem reggelinél. Ajj hiányzik Chuuuuck!!!-nyavalygott.-Tegnap este beszéltünk utoljára. Ma még nem keresett.

-Ajj nyugi már, biztos fog. Nem beszélhettek egy nap 125-ször, biztos elfoglalt, dolgozik, tudod. A hétvégét túléled, szüleidnél leszel, hétfőn meg már jön. 

-Nem várom el, hogy 125-ször hívjon, de napi 2x minimum. Mindegy, megértem, hogy dolgozik, remélem tényleg azt csinálja.-morgott, majd leültünk a székekre az étkezőben.

-Ha ennyire nem bízol meg benne, akkor minek jártok?-értetlenkedtem.

-Ajj én megbízom csak.....Nate.-sóhajtott fel.

-Ne már Vanessa, te komolyan elhiszed azt, amit Nathaniel összehord? Féltékeny Chuckra, hogy ilyen csinos barátnője van, hiszen bepróbálkozott. Nem süllyedhetsz le az ő szintjére. Ne. Higgy. Neki. Keveri kakit. Volt egy rossz korszaka Chucknak, amikor egyszer nagyon összeveszett az régi barátnőjével, őt meg is csalta, de a lány is, többször. Hibázott, nem is egyszer, de én úgy látom, hogy szeret.

-Jó, rendben, idióta vagyok. Amúgy is utáljuk Nate-t, nem is tudom, hogy hihettem neki. Chuck megváltozott, ezek szerint. Pont.-mosolygott.-Mit ebédeljünk?-állt fel, hogy végignézze a kínálatot. 

-Van spagetti?-vigyorogtam.

-Van. Most nincsenek itt a pasik, szóval ehetünk azt is.-nevetett fel. Szedtünk magunknak kaját, majd ebéd közben Rosa is megérkezett. Hát az biztos, ha a fiúk láttak volna minket spagetti evés közben, sírva szaladtak volna vissza az anyukájukhoz. Röhögtünk is magunkon, meg egymáson is.Ebéd után kaptunk 20 percet, utána pedig indulunk a fotózásra. Felszaladtunk az emeletre, fogat mostunk, összepakoltuk a dolgainkat, majd kiléptünk a szobából. Meg is álltam egy pillanatra, majd undorodva elfintorodtam. A folyosó közepén Molly és Nate smároltak. Vanival undorodva összenéztünk, majd elmentünk mellettük. Gyorsan lementünk a lépcsőn, hogy minél hamarabb megszabaduljunk az gusztustalan emlék képtől, meg a hangos cuppogásoktól. Megvártunk mindenkit az aulában, majd pár perc múlva Molly is letámolygott a lépcsőn, összekócolt hajjal, elkenődött rúzzsal. 

-Jézusom, mint egy ribanc.-súgtam Vaninak. Molly tényleg nem nézett ki valami bizalom gerjesztően, de nem is nagyon érdekelt. Beültünk a limóba, ahol Molly rendbe tette magát. 10 perc alatt a helyszínre érkeztünk, ahol már a híres fotós, Nigel Barker vált minket.

-Sziasztok lányok! A mai napon sportos fotózás lesz!-mosolygott. Beültettek minket a székekbe, majd elkészítették a hajunkat, sminkünket. 

Hát, mit ne mondjak, vicces fotózás volt. Előtte esett az eső, Vaninak a vizes földre kellett leülnie, de nagyon jó képeket csináltak róla, nekem ez lett a kedvencem:

Aztán jött pár lány, majd én következtem. Nekem szerencsére semmilyen földre leülős képem nem volt, hanem inkább sétálgatós. 

Szerintem ez lett a legjobb: 

A többi lányt is lefotózta Nigel, igazán remek munkát végzett, nem csoda, hogy profi fotós. 

-Köszönöm lányok! Nagyon jó volt veletek dolgozni. 

-Mi köszönjük Nigel!-mosolyogtunk.-Ja és lányok! Mindenki megtarthat egy ruhadarabot, amit ma viselt.-vigyorgott Nigel, mire mi ujjongásban törtünk ki.

-Te mit tartasz meg?-vigyorgott Vani.-Én a sapit.

-Én a szoknyát szerintem.-mosolyodtam el. Visszaöltöztünk a saját ruhánkba, eltettük az ajándék ruhadarabot, majd beültünk a limóba.

-Lányok, ma este pizsama party, a nappaliban találkozunk 8kor! Mindenki jöjjön.-vigyorgott Elena. O-ó, akkor át kell tetetnem a masszírozást. 4 óra volt amikor megérkeztünk. Felmentem a szobámba, majd tárcsáztam Adamet. 

-Szia!-kapta fel azonnal.

-De gyorsan felvetted.-nevettem fel.

-Pont telefonoztam.-hallottam a hangján, hogy mosolyog. 

-Ja, értem.-mondtam.-Figyelj, nem tudnál egy órával hamarabb jönni.

-Öhm...de szerintem tudok. Miért?

-Hát, a lányok kitalálták, hogy pizsi partyzzunk, 8kor. Azért lenne jó hogyha egy órával hamarabb tudnál jönni.

-Elintézem szívem. De most megyek, addig még le kell zavarnom egy közönség találkozót.

-Rendben. Köszönöm. Sok sikert pici! Puszi, szia!

-Köszi! Puszi, szia!-mondta, majd kinyomta. 

-Úúú, kíváncsi vagyok a lányok mit találtak ki!-vigyorgott Vani.

-Hát, tuti felelsz vagy merszezünk, lesz pia, zene, ebben biztos vagyok.-nevettem.-A többi meg majd kiderül.-mondtam. Vani egyet értően bólintott, majd megcsörrent a telefonja.

-Ááá Chuck az végre!-sikított fel, majd felvette.-Sziaaaa!-nyáladzott, én pedig elnevettem magam. Bekapcsoltam a laptopom, majd felléptem tumblr-ra. Istenem, már vagy 3 hete nem tumbliztam, hiányzik. Miközben képeket osztogattam meg, Vani Chuckkal nyáladzott. Tumblr után megnéztem a Twitterem. Hát, bekövettek egy csomóan, és 79 levelem érkezett. 

Párat bemásolok ide is:

"@justaglambert: Szia! Sokáig Adammel, nagyon aranyos pár vagytok! 

@melanie1206: Azonnal szállj le Adamről, sokkal jobbat érdemel, mint egy ilyen kis modell ribanc! A Glambertek gyűlölnek! Mindenki utál! Húzz a fenébe!

@adamlambertismylife: Ribanc, kotródj vissza oda ahonnan jöttél, senki sem kíváncsi a rusnya képedre! 

@adamlambertxoxo: Sokáig Adammel! Örülök, hogy egy ilyen gyönyörű és normális lány mellett találta meg Adam a boldogságot, mint amilyen te vagy! Instagramra vagy ide, Twitterre nem tennétek ki közös képet? Annyira aranyosak vagytok! <3 *-*

@georginasparks12: Mindenki tudja, hogy csak a pénz és a hírnév miatt vagy együtt Adammel! Ő túl naiv, de mi átlátunk a szitán! Szánalmas!"

Hát, a lényeg, hogy érzem a szeretetet. Semleges érzéseim voltak, hiszen kaptam egyaránt kedves és egyaránt gonosz üzeneteket, de azért be kell látni, hogy nem bírnak engem. Emiatt picit elkenődtem, de nem foglalkoztam vele különösebben. Vani és Chuck abbahagyta a beszélgetést, így Vani felém fordult.

-Na mizu?-vigyorgott.

-Semmi.-motyogtam.

-Ne kamuzz!-mondta. Hihetetlen, hogy mennyire ismer.

-Semmi, a Glambertek gyűlölnek.-nevettem fel elkeseredetten.-Jó, kaptam kedves leveleket is, de akkor is.-húztam el a számat.

-Ne törődj a rossz akarókkal. Féltékenyek csak, tudod!-ölelt meg. 

-Jó, mindegy, hagyjuk. Mit vigyünk a pizsama partyra?-mosolyodtam el.

-Pizsamát.-adta Vani az egyszerű választ.

-Genius!-nevettem fel.-Azon kívül?

-Sminket, haj dolgokat, magazinokat, körömlakkokat.-mondta Vani. Összepakoltuk a dolgokat, majd elterveztük, hogy elmegyünk az ital diszkontba piáért. Délután 6 óra körül lehetett, amikor beültünk a taxiba. 10 perc alatt odaértünk, de amikor megérkeztünk, láttam egy csomó fotóst, hogy minket fotóz.

-Fenébe Vanessa!-morogtam, majd próbáltam takarni az arcom. Beslisszoltunk a boltba, majd a pultos nőhöz mentünk.

-1 üveg Martinit szeretnénk kérni!-mosolyogtam kedvesen.

-Személyi igazolvány?-morogta, minket méregetve a szemüvege alól. 

-Öhm....-kotorásztam.-Nincs nálam semmilyen irat.

-Nézze hölgyem! 20 éves modellek vagyunk! El kell hinnie, kérem, had vegyük meg az italt!-könyörgött Vani.

-Rendben, de csak azért, mert ismerlek titeket. A két kis modell fruska.-mondta. Hát...oké. Kifizettük a Martinit, majd amilyen gyorsan bejöttünk, olyan gyorsan is próbáltunk meg vissza menni a taxihoz. A jármű vissza röpített minket a hotelhez, mi pedig fizetés után be is mentünk. Fél 7 volt, ezért most már nem csináltunk semmit, csak pakolásztunk, és vártuk Adamet. 7kor, pontban, kopogtak az ajtón, de nem az volt, akire számítottam.

-Nate?-húztam fel a szemöldököm. 

-Jó estét hölgyek!-vigyorodott el. Megforgattam a szemem, majd újra ránéztem. 

-Mit akarsz, Nathaniel?-jött oda Vani is. 

-Azt szeretném mondani, hogy Molly nem biztos hogy 8ra odaér a kis partytokra. Van egy kis dolgunk előtte.-vigyorodott el kajánul.

-Mintha annyira érdekelne minket Molly, meg te. Az lenne a legjobb, ha el se jönne.

-Rendben. Halkak leszünk.-nevetett.

-Fujj, részletekre nem vagyunk kíváncsiak.-nyafogott Vani. Majdnem megint rábasztam Nate-re az ajtót, amikor Adam jelent meg. 

-Öhm....sziasztok!-mondta furcsán.

-Szia! Nathaniel Archibald.-nyújtott neki kezet Nate. 

-Adam Lambert.-fogott vele kezet Adam.

-Örülök a találkozásnak, sziasztok lányok!-mondta Nate, majd nyomott egy puszit az arcomra. Utána egy gonosz mosoly kíséretében elhúzta a csíkot.

-Mit akar ez az alak tőled?-méregetett furán Adam. 

-Ajj, ez egy idióta, és megpróbálja tönkre tenni az életemet.-motyogtam, majd becsuktam mögötte az ajtót.

-Igen! Régen, amikor barátok voltak, Nate többet érzett, de nem merte elmondani, közben Dorina összejött egy másik sráccal, Charlie-val ugye?-mondta Vani. Adam elmosolyodott a név hallatán, hiszen ő tudta a teljes igazságot. 

-Értem.-vigyorgott rám, én pedig teljesen elpirultam, és a bűntudat elkezdett belülről mardosni. 

-Vani, hoznál nekem a büféből egy banánt?-kérdeztem, majd a kezébe nyomtam egy kis pénzt.

-Persze!-vigyorgott, majd elment. 

-Adam, ne nézz így rám! Tudod, hogy én mennyire el akarom mondani, de nem lehet. Meg öl a bűntudat így is, nem kell még a te gonosz vigyorod is!-mondtam idegesen, majd leültem az ágyamra.

-Tudom, hogy el akarod mondani. Sajnálom, nem akartalak felidegesíteni, de tudd, hogy Vani ki fog akadni, ha ez kiderül. És ezt már nem fordíthatod vissza. 

-Tudom, hogy nagyon mérges lesz, és utálni fog. De nem akarom elrontani a kapcsolatukat. Majd egyszer elmondom neki. De most még nem vagyok rá kész lelkileg. 

-Értem. Szeretlek!-ült le mellém.

-Én is szeretlek, és köszönöm hogy mellettem vagy és meg tudom ezt beszélni valakivel.-emeltem fel a fejem a tenyereimből, majd elmosolyodtam. Megcsókoltam, majd átöleltem. 

-Tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz. Nem csak a pasid, hanem a legjobb barátod is vagyok.-mondta.-És, legjobb barátodként látom, hogy más is bánt! Ki vele!

-Semmi, tényleg minden oké!-mosolyogtam. 

-Dorka...

-Jó oké! Nem nagy probléma, túl lépek rajta, de mégis icipicit bánt. A Glambert-jeid utálnak.-nevettem fel kínosan, majd a hajamba túrtam. 

-Sajnálom, nem akartam rosszat neked, de számítottam rá, hogy ez lesz.-motyogta.

-Semmi baj, túlélem.-mosolyogtam.-Molly mellett ez már semmiség.-mondtam, majd újra megcsókoltam. Nagyon belemerültünk a dologba, majd pár pillanat múlva nyílt az ajtó.

-Fujj, pornó!-hallottam meg Vani hangját, mire elnevettem magam. 

-Köszi te majom!-kaptam ki a kezéből a banánomat, amibe amúgy ő már bele evett.-Úúú, mindig is ki akartam próbálni, hogy rúzzsal a számon eszek banánt.-nevettem, majd előhalásztam a rúzsom, és kifestettem a számat.

-Elkezded?-feküdt le Vani a hasára, Adam pedig sóhajtozva masszírozni kezdte.-Ne sóhajtozz, rosszabbul is járhattál volna.-mondta Vani, mire felnevettem. 

-Na!-le az ágyamra, majd kezembe vettem a banánt, és beleharaptam. Adam tátott szájjal nézett, gondolom, rosszabb gondolatai is voltak. 

-Ez az, piros lett!-motyogtam teli szájjal. 

-Adam!-szólt rá Vani. Kuncogva megettem a banánom, majd lemostam a számat is. Mire ezekkel végeztem, Adam befejezte Vani masszírozását.

-Na, én most felhívom Chuckot, de ki megyek a folyosóra, nem zavarok.-kacsintott rám, mire megforgattam a szemem. Kuncogva kiment a szobából, én pedig felnevettem, majd lefeküdtem az ágyamra.

-Kurva szexin etted azt a kibaszott banánt, ugye tudod?-súgta a fülembe Adam. Felültem, őt az ágyra ültettem, majd az ölébe ültem és megcsókoltam. Haját túrtam, ő pedig a fenekemet markolta, majd a combomat simogatta. 

-Adam.-húzódtam el egy picit, amikor a belső combomat kezdte el simogatni. Apró csókokkal jutalmazta a nyakamat, én pedig közelebb húzódtam hozzá.

-Ha nem itt lennénk, már nem lenne rajtad ruha, ugye tudod?-nézett rám éhes szemekkel, kócos hajjal, duzzadt ajkakkal. Nagyon jól nézett ki. 

-Hmm, nem rossz ötlet.-kuncogtam, majd utoljára megcsókoltam. Kimásztam az öléből, majd lefeküdtem az ágyra. Elkezdte masszírozni a hátam, én pedig elégedetten sóhajtoztam. 

-Holnap hogy lesz?-kérdezte.

-Hát, 10-kor szoktuk elhagyni a hotelt, úgyhogy 10-kor találkozunk a hotel előtt, jó? Nem kell sok ruha, úgy hogy egy hátizsák elég lesz. 

-Oké. Megyünk a kocsimmal, oké?

-Rendben.-mosolyodtam el, majd hagytam, hogy tovább kényeztessen.

-Chuck kérdezi, hogy mik ezek a hangok a háttérben.-jött be Vani nevetve. Gondolom az elégedett nyögéseimre és sóhajaimra célzott, valamint a "Ne hagyd abba, Adam!" kijelentésemre. Hát igen, kívülállóknak picit félreérthető. 

-Sajnálom, de annyira jól csinálja.-morogtam elégedetten. Adam és Vani is felnevett, majd drágalátos barátnőm tumblizni kezdett. Ezt onnan tudom, hogy elindult a tumblr-jének a zenéje. A halk, nyugodt zene, Adam erős kezei és a puha ágy ellazítottak teljesen, majdhogynem elaludtam. Pár perc múlva Adam befejezte a tevékenységét, pedig még elviseltem volna egy darabig.

-Köszi szívem!-nyomtam egy puszit a szájára. 8 óra volt, úgyhogy Vanival megnéztük, hogy mindent betettünk-e, majd megfogva a táskáinkat elhagytuk a szobát. A nappaliban már az összes lány ott ült, kivéve Molly-t, de nem is hiányzott a képből különösebben.

-Sziasztok!-köszöntünk mind a hárman, a lányok pedig vissza köszöntek, majd kuncogva pusmogni kezdtek. Picit kikísértem a kapuig, majd ott megcsókoltam.

-Holnap, 10 óra!-mosolyogtam rá. 

-Rendben. Jó éjt, szívem!

-Neked is pici!-mosolyogtam, majd hagytam hogy megcsókoljon. Amint elváltunk, visszamentem a lányokhoz, akik nagy vigyorral az arcukon vártak már rám. 

-Mi az?-kérdeztem, majd leültem az egyik puffra.

-Kibaszott mázlista vagy, az!-nevetett Jordan.

-Hmmm, hogy csókol??-vigyorgott Jenny. 

-Gyűlöllek.-nevettem fel. 

-Naaa, kérlek. Csak annyit, hogy jól vagy rosszul.

-Of course, hogy jól.-nevettem.

-És lefeküdtetek már?

-Elena!-szóltam rá, mire felnevetett mindenki. 

-Oké, hagyjuk, szegény tökre elpirult.-ugratott Lexie.

-Utállak titeket.-nyújtottam ki a nyelvem. 

-A szinglik mások szerelmi életével foglalkoznak, viseld el drága.-nevetett Elena. Amúgy tényleg, rajtam, Vanin, Jenny-n, Penelopén, Amy-n, Gabriella-n és Maria-n kívül (róluk még nem meséltem) senkinek nincs barátja. 

-Úúú, amúgy hoztunk piát.-ugrott fel Vani, majd elővette a Martinit.

-Király.-vigyorgott Jenny, majd kinyitotta az üveget, és mindenkinek töltött. El is fogyott az egész.

-Na, felelsz vagy mersz?-húzogatta a szemöldökét Elena. 

-Oké.-mondtuk mindannyian, majd beültünk egy körbe.

-Pörgetek először.-visongott Vani, majd pörgetett.-Jordaaan.-vigyorgott.

-Merek.-harapott az ajkába.

-Rendben, menj ki és smárold le Daniel-t.-nevetett Vani. Mindenki "úúúú"-zni kezdett, Jordan pedig egy "megöllek!" pillantást vetett Vanira, majd elindult kifelé. Mi az ajtóból kukkoltuk, ahogy odamegy, és csak úgy lesmárolja Daniel-t. Sírtunk a röhögéstől, amikor Jordan visszajött.

-Hétfőn randizunk.-kacsintott, mire felsikítottunk.

-Király vagyok! Ki akar még pasit?-kérdezte Vani. Most Jordan pörgetett. Engem, persze. 

-Merek.-mondtam, miközben lehunytam a szemem.

-Hmmm....hívd fel Adamet, hogy azonnal akarod vele! Most! Rögtön!-mondta, mire mindenki sikításban és nevetésben tört ki.

-Neee, Jézusom, ezt muszáj?-nyávogtam. 

-Igeen!-nevettek. Elővettem a telefonomat. Úr isten, Adam totálisan hülyének fog nézni, nem akarom megcsinálni. Félve betárcsáztam a számát, majd hívni kezdtem.

-Hangosítsd ki!-utasított suttogva Jordan. Megtettem, majd ahogy Adam felvette, a tenyerembe temettem a fejem.

-Szia!-hallottam csilingelő hangját. 

-Ahh, szívem, most azonnal találkoznunk kell. 

-Öhmm......minden oké?-kérdezte furán, én pedig azt hittem elsüllyedek. 

-Adam, nagyon kívánlak.-nyögtem a telefonba, a lányok pedig kuncogni kezdtek.

-Szerelmem én....

-Nem fogom kibírni.-nyafogtam.-Látni szeretnélek és.....hmmm, találkoznunk kell.

-Dorka én.....a menedzseremnél vagyok.-mondta, mire kész, mindenkiből kitört a nevetés, még belőlem is. 

-Jézusom! Szerelmem, annyira sajnálom. Remélem nem rontottam el semmit sem. A lányok ezt adták feladatnak, bocsánat.

-Semmi baj.-nevetett fel.-A családjával vacsorázunk, és következő koncerteket tárgyaljuk. Semmit nem rontottál el. 

-Rendben! Majd holnap mesélj! Szeretlek!-mondtam.

-Oké! Én is kicsim. Holnap 10 óra! További jó szórakozást, szia!

-Rendben köszönjük, szia!-mondtam, majd kinyomtam.

-Gyűlöllek titeket, szegény!-biggyesztettem le a számat.

-Hogy meg volt illetődve.-nevetett még mindig Elena.

-Szegény Adam.-vigyorgott Vani.

-Haladjunk.-tettem el a telefonom, majd én pörgettem. 

-Olivia.-vigyorodtam el. Amúgy, amikor nincs itt Molly, Penelopé és Olivia tök normálisak. Ebből látszik, Molly mennyire befolyásolja őket. 

-Felelek!-mosolygott.

-Ahh....béna vagy!-hordta le Penelopé. 

-Oké tehát akkor......van-e kiszemelted?

-Hát.....van. Az egyik bárban dolgozik, és Mark a neve. Csak ennyit árulok el!-mondta, miközben elpirult.

-Szedd fel!-mondta Elena értetlenül.-Szép vagy, és amikor Molly nincs itt, tök normális.

-Köszi!-mosolygott. Ebben a pillanatban beállított Molly. Mindenki arcáról lefagyott a mosoly, és megvolt a véleményünk róla. A ruhája rosszul állt rajta, a melltartója is lecsúszott, a haja kócos volt, és......Nate szaga volt. Kielégült fejjel leült közénk, és csak mosolygott. Tényleg. Meg se szólalt, csak ült és mosolygott. Oké, az is igaz, hogy nagyon senkit se érdekelt, mit csinált, de legalább ne pont a társaság közepére ült volna. Mindegy, nem foglalkoztunk vele különösebben. 

Most Olivia pörgetett, és Vanit pörgette ki.

-Jézusom, uhh..merek.-mondta, majd összehúzta magát. 

-Hmm....mi lenne, ha kikiabálnád, hogy "Vanessa Carlo vagyok és totál idióta!" ??-vigyorgott Olivia.

-Jézus.....rendben!-állt fel, majd az ablakhoz sétált. Kinyitotta, majd kihajolt és kiabálni kezdett.-Vanessa Carlo vagyok és totál idióta! Csókolom!-integetett valakinek, mi pedig dőltünk a röhögéstől.

-Ki volt az?-kérdeztem.

-Hát, nem tudom. Egy bácsika integetett. Én pedig vissza integettem. 

-Oké.-vágtam fura fejet, majd elnevettem magam. 11-ig felelsz vagy merszeztünk, majd előkerültek a körömlakkok, mindenféle haj és smink cuccok, közben pedig ittunk, meg popcornt ettünk. Éljen az egészséges életmód!

Én feketére festettem a körmeimet, Vani pedig pinkre. 

-Na és. Zac Efron?-kérdezte Elena, majd egy újabb adag popcorn került a szájába. Sztár pasikat pontoztunk. 

-Hmm....9.-rántottam vállat.-Helyes, jó teste van, de nem tudom....hiányzik belőle valami. 

-Szerintem 10/11.-vigyorgott Maria. 

-Oké....Zayn Malik???

-Jézusom, életem szerelme.-visongott Vani. 

-Nyugi!-húztam vissza magam mellé.-Szerintem se rossz, 10.-mosolyogtam.

-Adam Lambert?-kacsintott Lexie.

-Jézusom, életem szerelme!-ugrottam fel visongva. 

-10/11.-szólalt meg Molly. 

-Kár, hogy sose lesz a tiéd.-biggyesztettem le az ajkaimat, majd "szipogni" kezdtem. 

-Kár, hogy Nate mindent elmondott Charlie-ról.-harapta be az alsó ajkát. Cinikusan elmosolyodtam, de közben beül sikítoztam. Nem igaz, Nate tényleg tönkre akar tenni. Molly akármikor kinyögheti. Visszaültem a helyemre, majd hallgattam, ahogy Maria Zac Efronról áradozik. Haza akarok menni. Meg akarom ölni Nate-t és Molly-t. Nem akarok itt lenni. Mindig, mindenki emlékeztet arra, mekkora szörnyeteg vagyok, hogy nem tálalok ki Vaninak. Vagy Molly, vagy Nate, vagy Adam, vagy én saját magamat. Bárcsak már az elején elmondtam volna. Most nem lennék ilyen szar helyzetben. Ha Vani megtudja, örökre megutál, hiszen hazudtam neki. És átvertem. De mondjuk az ő érdekében tettem. Ha elmondom, lehet hogy nem jön össze Chucckal, és nem lenne boldog. Amíg így elgondolkoztam, a lányok bekapcsolták a magnót. Megszólalt "Katy Perry-This is how we do" c. száma. A lányok felhúztak a kanapéról, majd táncolni kezdtünk és énekelni. Táncoltunk Selena Gomezre, Demi Lovatora, One Directionra, és Adamre is. Sokat nevettünk egymás idióta tánc mozdulatain, és nagyon jól éreztük magunkat. 2-ig elvoltunk, amikor is Molly kidobta a taccsot, pont a nappali közepére.

-Fujj...mosd fel.-mondtam. Vanival már álmosak voltunk, ezért összepakoltuk a cuccunkat, majd leléptünk, de ha jól hallottam, a csajok is ezt tervezték. Felmentünk a szobánkba, majd egymás után lefürödtünk. 

-Molly mért forszírozza az exedet?-kérdezte Vani. Még jó hogy sötét volt, és nem látta a fejemet. 

-Nem tudom. Semmi köze nem volt hozzá, és nem is lesz. Idióta, nem érdekel. Azt mondd amit akar. 

-Hát oké.

-Nyugi, semmi különös. Nem tudom én se, hogy mért ilyen fontos ez neki. De hát akinek nincs élete, nincsenek barátai, se szerelme, az más életével foglalkozik. Úgyhogy, nem érdekel. Aludjunk, nagyon álmos vagyok, nem tudom, hogy fogok felkelni holnap.-nevettem. 

-Hát, én se. Jó este volt! Főleg amikor felhívtad Adamet, az vicces volt.-nevetett fel.

-A te kiabálásod is tarolt.-nevettem én is.-Na, jó éjt!

-Neked is.-mondta. Még egy picit gondolkoztam, majd pár percen belül elaludtam.

15. fejezet - Kaland kaland hátán!

Reggel Rosa hangjára keltünk, aki az ajtón át kiabált. Nyafogva a fejemre húztam a takarót és próbáltam vissza aludni.
-Keljetek!-dörömbölt Rosa, így kénytelen voltam kibújni a pihe-puha ágyikómból. Elvonszoltam magam a fürdőig, majd megfésülködtem.
-Vani, kelj!-motyogtam, miközben a fog krémes tubusból nyomtam egy kis fog krémet a fogkefémre. Tettem fel szempilla spirált, majd kimentem a szobába öltözködni.
-Vanessa!-kiáltottam fel, amikor láttam, hogy a drágalátos barátnőm még mindig húzza a lóbőrt. Nekifutásból ráugrottam, de nem nagyon díjazta.
-Auu te idióta!-morogta. Nevetve leszálltam róla, majd megvártam, amíg elkészült. Lebattyogtunk a lépcsőn, egyenesen az étkezőbe, ahol Nate az én helyemen ült. Ezzel még nem is lenne akkora gond, hogyha nem épp a lányokkal reggelizne meg nyalizna, akik meg persze olvadoztak tőle.
-Nate, mi a fenét keresel itt?-kérdeztem mérgesen.
-Reggelizek.-mondta, miközben egy olyan mosolyt villantott, hogy legszívesebben felképeltem volna.
-Úgy tudom, egy szálloda tulajnak ágyba viszik a reggelit, de ezek szerint ez csak a puccosabb szállodákra igaz.-mosolyogtam cinikusan.
-Ohh mégis honnan tudod?-vigyorgott Nate, miközben uborkát majszolt.
-Az exem szálloda tulajdonos volt, Nate. Kanadában a sok szex miatt amnéziás lettél? Pedig te is ismerted őt.
-De még mennyire hogy ismertem. Hogy is hívták?-vakarta meg az állát, mint aki gondolkozik.
-Öhm...Charlie.-rögtönöztem, majd zavartan elmosolyodtam, mire Nate felnevetett.
-Persze, Charlie. Emlékszem már.-mondta folyamatosan vigyorogva, majd bekapta az utolsó falatot, ami a tányérján hevert.-További jó étvágyat, hölgyeim!-állt fel az asztaltól, majd egy gúnyos mosolyt villantva rám, lelépett. Mintha mi sem történt volna, leültem az asztalhoz, és neki álltam enni. Nem nagyon volt étvágyam, így inkább csak csipegettem az előttem lévő ételből. Reggeli után kaptunk 10 percet, hogy összekapjuk magunkat, de mielőtt felmehettem volna, Rosa szólított.
-Menj fel, mindjárt megyek én is.-mosolyogtam biztatóan Vanira, majd odamentem Rosahoz.
-Mondd csak, lányom jól vagy?-vonta fel a szemöldökét Rosa.
-Persze, mi bajom lenne?-kérdeztem a világ egyik legerőltetettebb ál mosolyával az arcomon.
-Úgy veszem észre, hogy a napokban egyre kevesebbet eszel. Nyugodtan elmondhatod nekem. Van valami betegséged?-suttogott.-Anorexiás vagy? Vagy ilyesmi?-nézett rám aggódó tekintettel.
-Jaj, Rosa, dehogyis. Semmi ilyesmiről nincs szó. Esküszöm, jól vagyok. Köszönöm, hogy így aggódsz értem, de az ég világon semmi bajom. Egyszerűen összecsaptak a fejem felett a hullámok, és nem kívánom az ételt.-mosolyogtam rá biztatóan.
-Rendben, hiszek neked. De ha bármi probléma van, csak szólj!-ölelt át.
-Oké, köszönöm!-mondtam.-Rosa, ma is aludhatok a barátomnál?-néztem rá könyörgően.
-Persze, holnap lesz egy fotózás, úgyhogy délre legyél itthon!-mosolygott.
-Köszönöm!-mosolyodtam el én is, majd miután elengedett, felszaladtam a lépcsőn, egyenesen a szobámba. Vani már pakolászott, így én se tehettem mást. Volt még 2 percem, gyorsan összerámoltam a dolgaimat, majd lementünk a földszintre. Beültünk a limóba, majd elindultunk. Rosa azt mondta, hogy valami meglepetés helyre visz minket. Fél óra volt az autó út, de elvoltunk a lányokkal. És Adam dalát is lejátszották, az If I Had You-t. Én vigyorogtam mint a vadalma, Molly meg sértetten ciccegett. Hát, van ilyen. Amikor oda értünk a titkos helyre, felsikítottam. Kalandpark!!
-Úúú de király!-sikított Vani is. Kipattantunk a kocsiból, majd a bejárat felé szaladtunk. Betódultunk, majd odaléptünk a srácokhoz, akik ránk adták azt a rögzítő cuccot.
-Helo!-mosolygott a fiú, majd segített belebújni abba a vacakba.
-Köszönöm!-mosolyogtam rá, amikor a sisakot is a fejemre tettem, majd megvártam Vanit.
-Alig bírok járni, és tökre nehéz ez a sisak!-nyafogott, mire felnevettem. Először végig kellett mennünk a próba pályán, simán ment, menő gyerekek vagyunk!
-Felnőtt vagy gyerek?-mosolyogtam Vanira.
-Felnőtt, de te menj előre!-nevetett. Felmásztam a létrán, majd lassan elindultam.
-Váááááááááááárj meeeeg!-sikított Vani. Felnevettem, majd válaszoltam.
-Tovább kell mennem, 2-en nem lehetünk egy ponton.
-Akkor visszafordulok, félek!-nyafogott. Nem csodálom, 15 m magasan voltunk.
-Ajj akkor gyere, megvárlak!-kiabáltam vissza. Sikítások közepette odaért mellém Vani. Nagyon félt, én is féltem, de csak picit. Az utolsó része a pályának, mind a kettőnk számára megkönnyebbülés volt. Végig kellett csúsznunk a kötélen, ott pedig kicsatolni magunkat és kész.
-Nagyon ijesztő volt!-biggyesztette le a száját Vani, miután "kicsomagoltak" minket.

-Tudom, de túl élted, úgyhogy lehúzhatod a bakancslistádról, sőt, hívd fel Chuckot is, hogy élsz még!-nevettem. Megfogadta a tanácsomat, amint visszakaptuk a telefonjainkat, hívta is Chuckot, és vagy 10 percig beszélgettek. Miután mindenki visszaért, bobozni mentünk. 

-Gyere!-ült be előre Vani, én meg mögé. 

-Nem fogom vissza magam.-nevettem, amikor elindultunk. Hát igen, végig padló gázzal nyomattam, Vani egyfolytában sikoltozott, de amúgy vicces volt nagyon. Lőttünk pár selfie-t is, amikor visszahúztak minket. Kipattantunk, majd megint sorba álltunk. Most Vani ült hátra. Hiába szidott engem, amiért nem fékeztem, ő sem tett másképp. Végig nevettük, meg sikítottuk az utat. A nyolcadik kör után már egy kicsit kezdtük megunni, így elmentünk a kaland park éttermébe. 

-Én kérek egy kis zöld fűszeres sült krumplit, cordon bleu-val és paradicsom salátával.-mondta Vani, a pincér srác meg majd szétfolyt.-Na! Mi az?-kérdezte Vani ingerülten, amikor a srác már vagy 5 perce csak őt bámulta. Miután észbe kapott, felvette az én rendelésemet is. 

-Én is ugyanazt kérem, mint amit Vani.-mosolyogtam.-Plusz Cappy Pulpy-t.

-Úúú azt én is!-vigyorgott Vani. Miután a cikis pincér srác elhúzott, beszélgetni kezdtünk. 

-Szegény fiú, nem tudja mi a dörgés. 

-Nem, de te azért elmondtad a nevemet!-duzzogott, mire felnevettem. 

-Úgyse talál meg. Először és utoljára járunk itt. Túl lép rajtad.

-Köszi.-morgott.

-Jajj már, ne duzzogj. Chuckkal mizu?

-Semmi különös. Dolgozik, hiányzom neki, nem csal meg, hétfőn találkozunk, fáradt, stb.

-Az.....jó.-mosolyogtam.-Vagy nem. Nem tudom, semleges.-nevettem el magam.

-Hiányzik!

-3 és fél nap. Itt leszek veled, kivéve ma este.-haraptam be az alsó ajkam. 

-Úúú tényleg! Majd mesélsz, ugye?

-Persze! Te leszel az első. És az utolsó. Másnak nem teregetném ki.-nevettem, majd pár másodperc múlva a pincér srác kihozta a kajánkat. 1-2 percig megint bámulta Vanit, de amikor ő egy gonosz pillantást vetett rá, eltűnt. 

-Idegesítő egy alak.-kezdett el enni Vani, én pedig felnevettem, majd neki kezdtem a kajámnak. Már nagyon éhes voltam. 

-Megkérhetlek valamire?-motyogtam teli szájjal.

-Persze.-mondta, majd bekapott egy krumplit. 

-Mire elérek Adamhez, 10 perc. Mire elkészülök, 20. Mire felöltözök, megint 10. Szóval, ha gyorsan végez a rajongókkal, feltartanád egy picit? Könyörgöm, fontos ez az este.

-Persze, no problem! Csak ügyesen és okosan, tudod.-bökte meg a halántékát a villájával, majd tovább evett. Miután befejeztük a kajálást, fizettünk, majd kimentünk sétálni. Rosa küldött egy kör SMS-t, hogy 10 perc múlva legyünk a limónál. Mivel eléggé messzire sétáltunk, visszafordultunk. Picit futottunk is, így pont odaértünk. 

-Pont időben lányok!-motyogta Rosa, majd amikor beültünk, ő is beült és elindultunk. Vissza mentünk a hotelhez, majd felmehettünk lazítani. 

-3 óra van. Elmegyünk kondizni?

-Aha.-vigyorgott Vani. Összekaptuk magunkat, majd elindultunk a kedvenc helyünkre. Pár perc alatt odaértünk. Átöltöztünk, majd rögtön elfoglaltuk a futópadokat. 15 percig intervall edzéssel futottunk, utána meg biciklizni mentünk. 

-Úúú, nézd, ez olyasmi mint a Flabélos. Kipróbálom.-ugrott rá Vani, majd beállította. Hát, 5 percig bírta, én addig nevetve bicikliztem, utána cseréltünk. Hát, én simán kibírtam azt az öt percet, utána pedig betörtünk az egyik terembe és a labdákkal meg a súlyokkal hülyéskedtünk. 5 órakor elhagytuk a helyet. 

-Na, hazaérünk, és készülődünk.-vigyorgott Vani.-Jajj annyira izgulok, remélem Adam jól van és minden oké lesz!

-Persze, én is izgulok érte, de ügyes, minden flottul megy majd.-mondtam. Pár perc múlva a hotel elé értünk. Kifizettük a taxit, majd kimásztunk a kocsiból és felszaladtunk az emeletre. 

-Dorinaaaa!-hallottam Molly nyávogós hangját magam mögött. 

-Menj a fenébe Molly, nem viszlek el magammal titeket! Menjetek oda, és álljatok be valamelyik hátsó sorba, ha nagyon ott akartok lenni!-mosolyogtam, majd bementem a szobánkba.

-Gyorsan zuhizz le, moss hajat, utána én jövök.-tapsolt vigyorogva Vani. Nevetve teljesítettem a kérését, majd miután végeztem, kijöttem, ő pedig bement. Megszárítottam a hajamat, majd apró hullámokkal koronáztam meg. Mályvás sminket készítettem magamnak, és egy fekete mini ruhát kaptam magamra. Időközben Vani is végzett. Ő kivasalta a haját, és egy apró fekete masnival hátratűzött egy tincset és cicás szemeket csinált magának. Ő is egy fekete ruhát vett fel. Én halvány rózsaszín, Vani pedig fehér topánkát kapott fel. 

Az én hajam: 

Vani haja: 

(csak a hajakat nézzétek)

Fél 7 volt. Fogat mostunk, igazítottunk a sminkünkön, majd összekészültem az estére. Betettem a táskámba a ruhámat, pár gyertyát, és már készen is voltam. 

-Induljunk, a limó már biztos itt van!-vigyorogtam. Lebaktattunk a lépcsőn, majd beültünk a limóba, ahol egy vörös hajú lány is ült már. 

-Szia, te biztos Norah vagy!-nyújtottam a kezem. 

-Igen, te pedig gondolom Dorina, te pedig Vanessa!-mosolygott a lány, majd mindkettőnkkel kezet fogott. 

-Örülök, hogy személyesen is megköszönhetjük, hogy aznap este szóltál Adamnek. Ha te nem szólsz, nem is tudom mi lett volna velünk szóval.....hálás köszönet, tényleg!

-Jajj ugyan már, semmiség az egész! Nincs mit lányok! És mi újság?

-Semmi különös, voltunk ma kaland parkban. Meg kondizni. Veled?

-Délelőtt hívott Adam, úgyhogy leginkább a ruhám keresésével meg a készülődéssel ütöttem el az időt.-mosolygott.

-Az jó. Hány éves is vagy?-mosolygott rá Vani. 

-19. Egyetemista vagyok.-mosolyodott el.

-Albérletben laksz?

-Aha, a szüleim Kansas-ben élnek. Ti mennyi időközönként látjátok a szüleiteket?

-1, maximum 2 hét.

-Ohh az jó. Én akkor, amikor nincs suli, vagy nem dolgozom.-nevetett.

-Hol dolgozol? Hogy bírod a suli mellett?

-Hát, egész jól. Az egyik étteremben, felszolgáló vagyok. Majd egyszer nézzetek be.-mosolygott.

-Feltétlenül.-mondtam, majd amint megérkeztünk, kipattantunk a limóból. Egy hatalmas néger férfi védett minket, majd a színpad mögé vitt. 

-Sziasztok lányok!-hallottam Adam csilingelő hangját. Adott 2-2 puszit Vaninak és Norah-nak, majd amikor én is odaértem hozzá, elmosolyodott. 

-Szia! Csinos vagy!-mondta, majd átölelte a derekamat.

-Te meg dögös!-mosolyodtam el, majd hagytam, hogy megcsókoljon, miközben a nyaka köré fontam a karomat. 

-De édes!-nyafogott Vani, így elhúzódtam Adamtől, miközben elnevettem magam.

-Izgulsz?-kérdeztem. 

-Picit, de örülök, hogy itt vagy.-mosolygott, majd nyomott egy puszit a fejemre.

-Héééé!-nyafogott Vani.-Nekünk nem örülsz?-durcizott be, de amikor csúnyán néztem rá, vette az adást, és Norah-val arrébb mentek, így tudtam picit beszélni Adammel. 

-Hiányoztál!-mosolyogtam, miközben a nyakán csüngtem.

-Te is nekem! Biztos, hogy nem tudsz nálam aludni ma este?-morogta a nyakamba.

-Tuti. Rosa nem enged. Tudod milyen, ha nem engedelmeskedünk neki.-kamuztam. Titok volt az egész, nem akartam, hogy tudja. Nem lőhettem le a poént. 

-Sajnálom. Kíváncsi leszek a hétvégére. Szeretném már megismerni a szüleidet.-mosolyodott el. 

-Én is kíváncsi vagyok, de most a koncertre összpontosíts.

-Rendben. Biztat, hogy itt vagy. Erőt adsz. A színpad mellett álltok majd, oké?

-Ajj szívem, szeretlek!-nyafogtam, majd nyomtam a szájára egy puszit.-Oké!

-Én is szeretlek! De most mennem kell, utolsó simítások, bla bla bla.-mondta.-Koncert után találkozunk?

-Remélem! Neeee itt hagysz?-nyávogtam. Nyomott a számra egy csókot.-Oké, elmehetsz!-mosolyogtam elégedetten. Felnevetett, majd elment, én pedig odamentem a lányokhoz. 

-Mikor kezdődik már?-nézegette az óráját Vani.

-Fél óra. Gyertek, menjünk oda a helyünkre.-mosolyogtam. Miközben elfoglaltuk a helyünket, láttam, hogy Molly, Olivia és Penelopé kiszállnak egy taxiból, majd mérgesen veszik tudomásul, hogy csak nagyon hátul van hely. Egy pillanatra megsajnáltam őket, de aztán eszembe jutott a sok rossz dolog, amit tettek/mondtak. A lányokkal elfecsegtük az időt, majd elérkezett a 8 óra. Pár perccel később megjelent Adam, és köszöntötte a közönséget.

-Jó estét New York City! Remélem jó hangulatotok van, vagy ha nem, akkor az lesz! Köszönöm, hogy ennyien eljöttetek!-mondta Adam, mire mindenki sikítani kezdett, beleértve minket is. Vetett rám egy gyors pillantást, majd bemutatta a zenészeket, stb. 

-Nos, kezdjünk egy bulisabb számmal, benne vagytok? Szóljon az If I Had You!-mondta, mire megint sikítani kezdett a közönség. Adam remekelt, nagyon hangulatos és színvonalas volt a koncert. Az If I Had You után volt a Music Again, majd a Sure Fire Winners, Pick U Up, Fever.

-Most pedig jöjjön a szerelmem egyik kedvence, a For Your Entertainment!-vigyorodott el, majd rám kacsintott. A közönség egy emberként fordult felénk, én pedig tökre elvörösödtem. A tömeg, meg persze mi is Adammel énekeltük a számot. Utána szünet volt, 10 perc csak. A koncertet a Whataya Want From Me-vel folytatták, azt követte a Strut, a Sleepwalker, Aftermath, Broken Open, Time For Miracles, Soaked és A Loaded Smile. 

-Köszönöm szépen, hogy eljöttetek! Sajnos elérkeztünk az utolsó számhoz, pedig nagyon jól éreztem magam veletek! Most pedig jöjjön a legújabb dalom, ami a napokban lett kész. Szóljon tehát a Master Plan!-mondta, mire a tömeg üdvrivalgásban tört ki. Megérte Adamnek ennyit dolgozni a dalon, nagyon jó szám lett. A koncertnek vége lett, Adam elbúcsúzott, majd lejött a színpadról és rögtön rajongók vették körül. 

-Lányok én most lelépek! Szólj, ha Adam elindul!-mondtam Vaninak. Mindkét lányt megpusziltam, majd gyorsan leszólítottam egy taxit, majd Adam házához vitettem magam.

*Vani szemszöge*

Miután Dorina elment, hátramentünk Norah-val a színpad mögé, és vártunk Adamre, miközben beszélgettünk.

-Ha van kedved, jövőhéten hárman elmehetnénk vásárolni.-mosolyogtam Norah-ra. 

-Persze, add meg a számodat, majd beszélünk.-mondta. Számot cseréltünk, miközben a koncertről beszélgettünk. Körül belül 15 perc múlva Adam is bejött a színfalak mögé. 

-Nagyon jó volt a koncert, ügyi voltál!-ugrottam a nyakába, majd megölelgettem. Norah is megölelte.

-Köszönöm lányok! Hol van Dorka?-nézett ránk kíváncsian.

-Hát....öhm....rosszul volt, hazament.

-Ohh, értem..szegény. Majd mondd meg neki, reggel hívjon fel.-mosolyodott el szomorúan.

-Rendben!

-Én most megyek lányok. Jó éjt!-mondta, majd elkezdte összerámolni a dolgait.

-Uhh, Adam, megtennéd, hogy hazaviszel minket?-estem pánikba. Nem mehet még haza, Dorka tuti, hogy nincs még kész. 

-Persze!-mosolyodott el. 10 perc múlva már a limójában csücsültünk. 

-Hogy tetszett a koncert?-terült el a bőrülésen.

-Jó volt nagyon, ügyi voltál! És az új dalod is király!-vigyorogtam.

-Nekem is tetszett, örülök, hogy itt lehettem!-mosolygott Norah.

-Ugyan már, semmiség, Norah. Tudod, én vagyok hálás a múltkoriért. És köszi Vani, remélem a közönségnek is tetszett.-nevetett fel. Leraktuk Norah-t a háza előtt, majd a hotelünk felé vettük az irányt. 10 perc alatt ott is voltunk.

-Köszönöm Adam ezt a jó estét, és köszi hogy hazahoztál!-mosolyogtam, majd megöleltem és megpusziltam.

-Nincs mit, én köszi hogy eljöttetek. Add át Dorkának, hogy "Jobbulást!", és hogy hívjon fel reggel!-mosolygott, majd felnézett a szobánkhoz, ami full sötét volt.

-Öhm..biztos már alszik.-mosolyogtam. 

-Rendben. Szia!-mosolygott, majd felhúzta az ablakot. 

-Szia!-intettem utána, majd bementem az aulába, és tárcsáztam Dorkát. 2. csöngésre fel is vette.

-Na szia! Mizu?-kérdezte.

-Szia, semmi, Adam hazahozott engem is meg Norah-t is, most indul haza, úgyhogy egy 10-15 perc és ott van!

-Rendben Vani! Köszönök, mindent, és kívánj sok sikert!-nevetett fel.

-Oki! Sok sikert! Holnap találkozunk, sziaa!

-Köszönöm! Igen, szia!-mondta, majd kinyomta. Felbattyogtam a szobánkba, majd lezuhanyoztam, és lefeküdtem aludni.

*Dorina szemszöge*

A kulcsot, amit megkaptam tőle, most tudtam használni. Beléptem a lakásba, majd gyorsan lekaptam a cipőmet, és olyan helyre tettem, ahol rögtön észre veszi majd. Kikapkodtam a gyertyákat a táskámból, majd felszaladtam velük az emeletre. 

-A fenébe!-nyögtem fel, amikor belerúgtam az ajtóba. Feloltottam a lámpát a szobájában, majd elhelyeztem 2 gyertyát, mind a kettőt az éjjeli szekrényeken. Meggyújtottam őket, majd leszaladtam a lépcsőn. 4 lépcsőfokra helyeztem gyertyát, amiket szintén meggyújtottam. Felkaptam a táskámat, majd felszaladtam az emeletre. Berontottam a fürdőbe, majd kifésültem a hajam, és egy picit összeborzoltam. A fölösleges sminket eltávolítottam az arcomról, majd kivettem a táskámból a fűzőt és a harisnyát. Felvettem mind a kettőt nagy nehezen, majd bementem a szobába, leültem az ágyra és vártam. Abban a pillanatban megcsörrent a telefonom, Vani volt az. 

-Na szia! Mizu?-kérdeztem.

-Szia, semmi, Adam hazahozott engem is meg Norah-t is, most indul haza, úgyhogy egy 10-15 perc és ott van!

-Rendben Vani! Köszönök, mindent, és kívánj sok sikert!-nevettem fel.

-Oki! Sok sikert! Holnap találkozunk, sziaa!

-Köszönöm! Igen, szia!-mondtam, majd kinyomtam.

 Nem sokkal később, körülbelül 10 perc múlva hallottam, hogy leáll egy autó a ház előtt. Az ablakhoz szaladtam, majd láttam, ahogy Adam kiszáll a limóból, és a ház felé tart. A szívem a torkomba ugrott. Mi lesz, ha nem tetszik neki az ötletem, vagy ha nem akarja? Az összes negatív gondolat végigfutott az agyamon, de próbáltam őket kiverni a fejemből és lenyugodni, mivel már nincs visszaút. Adam a zárban matatott, majd ahogy benyitott, az ágyra ugrottam. Elkényelmesedve ültem, majd vártam. Pár perccel később lépcső dobogást hallottam. Esküszöm, az idegességtől hányni tudtam volna. Ahogy Adam lenyomta a kilincset, sikítani tudtam volna. Kitárta az ajtót, majd amikor meglátott, az alsó ajkába harapott. 

-Tehát, Rosa nem enged el, mert rosszul viselkedtetek? És rosszul vagy, biztos alszol már?-csukta be maga mögött az ajtót. Még mindig ideges voltam, de elmosolyodtam.

-Túlzás?-motyogtam kínosan.

-Nem, dehogy! Nagyon tetszik!-ült le az ágy szélére, majd odahajolt hozzám, és egy apró csókot nyomott a számra.-Egyáltalán nem számítottam rá. Mondjuk, amikor Vani megkért, hogy vigyem őket haza, meg amikor azt mondta, hogy rosszul voltál, és már alszol, gondolhattam volna rá.-simította meg a hajamat, én pedig felnevettem.

-Meglepetésnek szántam.-pirultam el.

-Tudom.-mosolyodott el, majd elfújta az egyik gyertyát és megcsókolt. Egyre vadabbul csókolt, majd maga alá fektetett. Beletúrtam a hajába, amikor éreztem, hogy áttért a nyakamra. Szívta, harapta az ott lévő bőrt, majd pár perc múlva visszatért a számhoz és megcsókolt. Miközben végigsimított a derekamon, énekelni kezdte a For Your Entertainment (FYE) refrénjét. Éreztem, hogy libabőrös leszek. Lekapta magáról a pólóját, majd visszahajolt felém. 

-Szeretlek.-súgtam, miközben felültetett, hogy ki tudja kötni a fűzőt.

-Én is szeretlek.-harapta meg a fülcimpámat. Pár másodperc múlva a kemény anyag már a földön hevert. Melleim elé kaptam a kezemet, de Ő nevetve elhúzta onnan, majd megcsókolt. Visszafektetett a párnák közé, majd végigsimított a melleimen. Ajkai a nyakamra tévedtek, onnan pedig egyre lentebb, még nem megtalálta az egyik mellemet. Halkan felnyögtem, ahogy csókolgatta, a másikat pedig a kezével markolta. Lentebb haladt, a hasamat puszilgatta, majd kicsatolta a harisnyámat, így már csak egy kis bugyi volt rajtam. Visszamászott hozzám, de most én következtem. Végig csókoltam, haraptam a nyakát, miközben kicsatoltam az övét, majd a farmerje gombját is kigomboltam, lehúztam a cipzárt, Adam pedig lerángatta magáról a felesleges darabot. Még nyomott egy utolsó csókot a számra, mielőtt levándorolt a combomhoz. Belső combomat simogatta és csókolgatta, mielőtt megszabadított az utolsó zavaró tényezőtől is. Felváltva kényeztetett nyelvével és ujjaival, én pedig hangot is adtam elégedettségemnek. 

-Adam én....-nyögtem. Pár másodperc múlva elégedett mosollyal mászott fel hozzám, majd megcsókolt. Végigsimítottam V-vonalán, miközben a bokszer szélével játszadoztam. Néhányszor végigsimítottam péniszén, majd két kézzel megfogtam és letoltam az alsót. Nevetve a szoba másik felébe hajította, majd ismét megcsókolt. Kézzel kezdtem el kényeztetni, de amikor nyögései miatt elváltunk, feltérdelt, én pedig bevetettem a számat is. Nagy nyögések hagyták el a száját, én pedig meg voltam elégedve magammal. Amikor már a nevemet suttogta és a hajamba markolt, tudtam, hogy nemsokára elélvez. Gyorsítottam a tempón, majd pár másodperc múlva a számba ürítette magát. Levágódott az ágyra, én pedig felé hajoltam.

-Istennő vagy.-suttogta, én pedig kuncogva megcsókoltam. Pár percig csókolóztunk, és egymás nyakát kínoztuk. Adam végigsimított a derekamon, keze pedig megállapodott a fenekemen. Elmosolyodtam, majd alsó ajkába haraptam. Ő is elmosolyodott, majd megcsókolt. Az egyik éjjeli szekrény felső fiókját kihúzta, majd egy csörgős kis tasakot vett elő. Kikaptam a kezéből az óvszeres tasakot, majd a fogaimmal kibontottam. 

-Kibaszottul dögös vagy!-morogta, én pedig felnevettem. Maga alá fektetett, majd melleimet kínozta. Párszor végighúztam méretén a kezem. Egy idő után felegyenesedett, felgörgette a gumit, majd elmosolyodott és felém hajolt. 

-Szeretlek!-mosolygott rám, majd éreztem, hogy belém tolja magát. Lábaimat azonnal a csípője köré fontam, körmeimet pedig a hátába mélyesztettem. Rég voltam együtt férfival, így egy picit fájt. Miután elmúlt a kellemetlen bizsergés, megbillentettem a csípőmet, Adam pedig vette a jelet és mozogni kezdett bennem. Még a saját nevemet is elfelejtettem, csak én voltam és Ő, senki más. Hátát karmolásztam, miközben ő a kulcs csontomnál és a nyakamnál szívta a bőrömet. 

-Nem bírom már sokáig.-nyögött fel halkan, majd egy apró csókot nyomott a számra. 

-Még egy picit.-motyogtam, majd én is felnyögtem. Nem kellett fél perc, és éreztem a kellemes bizsergést az alhasamban. Éreztem, ahogy Adam a gumiba élvez, miközben a nevemet suttogja és a hajamat túrja. Pár másodperc múlva már én is a mennyországban voltam. Kihúzódott belőlem, kidobta az óvszert a kukába, majd fáradtan rám esett. Átöleltem, majd a nyakába fúrtam az arcomat. Ő is a nyakamba temette az arcát, majd nyomott oda egy puszit. Mellém gördült, majd közel húzott magához.

-Köszönök, mindent.-vigyorgott, majd megcsókolt.

-Én is köszönök mindent. Szeretlek.-mosolyogtam.

-Én is szeretlek.-mondta. Felvette a földről a takarót, majd betakart minket vele. Közelebb másztam hozzá, megcsókoltam, majd megfordultam. Kis kifli-nagy kifli alakban feküdtünk.

-Jó éjt szerelmem.-motyogta, miközben a hajamba puszilt. 

-Neked is pici.-morogtam. Nyomtam a kezére egy puszit, összekulcsoltam az ujjainkat, majd elfújtam a gyertyát, és pár perc múlva mindketten álomba zuhantunk. 

14. fejezet - Régi démonok

Reggel nevetésre keltem.. Vanessa, ki más. Pozitív ember.
-Ohh drágám, dehogy, nagyon szeretlek.-nevetgélt. Felültem az ágyon, majd megdörzsöltem a szemem és a fürdőbe csoszogtam. Nyilván Chucckal beszél. Örülök, hogy boldog. Kivasaltam a hajamat, fogat mostam, rendbe tettem a fejemet, majd felöltöztem. Mire kiértem, szerencsére abbahagyták a nyáladzást.
-Jajj úgy hiányzik Chuuuuck.-nyávogott, majd a nyakamba ugrott. Számomra még nagyon reggel volt, ezért majdnem hanyatt estem vele, de sebaj. Miután megölelgetett, lementünk az étkezőbe reggelizni.
-Gyerekek, szeretném nektek bemutatni az új szálloda tulajdonost, Nathaniel Archibald-ot.-mondta Rosa, majd besétált egy körülbelül 25 éves, magas, kölyök képű, de kifejezetten helyes srác. Ne már, komolyan Nate?

-Jó reggelt lányok, örülök hogy megismertelek titeket.-nézett végig mindenkin, majd amikor rám tévedt a tekintete, megtorpant. Gondoltam, hogy felismert, persze, miért is ne. Nate egy régi barátom. Majdnem lett köztünk valami, ha nem sétál be Chuck az életembe. Vagyis, Nate szerelmes volt belém, de mielőtt bevallotta volna, Chuckkal kezdtem el randizni. A lányok reggelizni kezdtek, Nate pedig odajött hozzám.
-Beszélhetnénk?-súgta halkan. Felálltam a helyemről, majd utána mentem, de még hallottam Molly-t, ahogy megjegyzi "Persze, ezt a helyes pasit is lenyúlja". Nem is érdekel, semmit se tud.
-Dorina Marceau. A régi szép idők.
-Nathaniel Archibald. Rég nem láttalak.
-Tudod, miután Chuck lenyúlt téged, nem volt kedvem az enyelgéseteket lesni minden nap.
-Hova szöktél el?
-Kanadába, egy időre amíg kiheverlek. Jó pár csaj megvolt, röpke két hónap alatt túl voltam rajtad.
-Disznó.-morogtam az orrom alatt, mire felnevetett.
-Na és, együtt vagy még Chuckkal? Mi járatban erre felé?
-Nem, szakítottunk. Tudod, hogy van egy csoportom, és itt szálltunk meg mindig is, mért tetteted a hülyét???-háborodtam fel.-Inkább én kérdezhetném, hogy mi járatban erre felé.
-Az apám, azt mondta, kezdjek valamit az életemmel. Így hát megvettem ezt a hotelt.-nevetett.-És megtudhatom, miért ért véget Chuckkal való szerelmed?-mosolygott gúnyosan.
-Menj a fenébe.-mondtam, majd leléptem volna, amikor vissza húzott.
-Imádom, amikor egy csaj rondán beszél velem. Annyira izgató.-súgta, miközben szorosan tartott a karjaiban.
-Nate, eressz el. Barátom van, szállj le rólam. Ezek szerint mégsem léptél túl rajtam.-vigyorogtam gúnyosan. A nagy nőcsábász dumája most kamunak tűnt. Szeme elsötétedett, idegesnek látszott. Elengedett, én pedig leléptem. Hülye bunkó.
-Szia.-huppantam le Vani mellé, majd adtam az arcára egy puszit.
-Szia, majd mesélj.-mondta, majd tovább ette a kajáját. Én is megreggeliztem, majd kaptunk fél órát, utána fotózásra mentünk.
-Na mi volt?-vigyorgott, miközben bevett egy rágót a szájába, majd nekem is adott egyet.
-Nate egy régi ismerős. Barátok voltunk, de ő többet érzett ennél.-mondtam. Már majdnem kiböktem Chuckot, de rögtönöznöm kellett.
-És?
-És...öhm.....én egy másik sráccal kezdtem el randizni, ezért lelépett. Senki se tudta, hogy hova. És most újra felbukkant.
-Értem. Nyugi, nem bánthat. Te, én, Chuck és Adam összetartó csapat vagyunk. Megvédünk, ha bármi van.-ölelt meg Vani. Elmosolyodtam, majd összekapkodtuk magunkat és lementünk a lányokhoz.
-Mit akart Nate tőled?-állt elém Molly.
-Biztos többet, mint tőled valaha akar majd.-mosolyogtam, majd kikerültem. Semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy még vele is veszekedjek. Szépen sorjában mindenki elfoglalta a helyét a limóban, majd elindultunk.
-Lányok, a fotózás után szabadnapotok van.-mosolygott Rosa. Elmosolyodtam, majd Vanival összenéztem. A fotózás hamar eltelt, nem részletezném. Amikor mentünk ki, láttuk hogy esni kezdett az eső.
-Lányok, gyorsan be a limóba.-mondta Rosa. Molly a 15cm-es magassarkújában próbált meg sietni a macskaköves úton. Nem is csoda, hogy seggre esett. Vanival halkan felnevettünk, mint a lányok 90%-a, de a pincsijei nyafogva felsegítették. Végre beülhettünk a hidegről a limóba. Visszamentünk a hotelbe, majd az aulában összefutottunk Nate-el.
-Sziasztok.-villantott ránk egy 1000 wattos mosolyt, mire én megforgattam a szemem.
-Mit akarsz Nate?
-Meghívni titeket egy kávéra.
-Nem.-morogtam.
-Van jobb programod?-mondta.
-Öhm...a barátnőmmel lennék.
-Gyertek mind a ketten.-állt mögénk, majd a kávézó felé tolt minket. Nem tehettünk mást, elfogadtuk az ajánlatot. Úgyis álmos voltam, jól jött az ingyen kávé. Leültünk egy hármas asztalhoz, majd nézegetni kezdtük az itallapot. Miután rendeltünk, beszélgetni kezdtünk.
-Be se mutatkoztál még nekem.-mosolygott Vanira Nate.
-Vanessa Carlo.-nyújtotta neki a kezét olyan fejjel, mint akit gyomorszájon rúgtak.
-Nate Archibald. Örülök hogy megismertelek. Na és milyen napotok volt eddig?-kérdezte, miközben meghozták a rendelést. Nate valamiben sántikált, nem tetszett hogy ennyire jó kedve van.
-Volt egy fotózás, délután meg szabadok vagyunk.-kavargattam a csokis kapucsínómat.-Neked?
-Semmi különös, telefonokat intéztem leginkább.
-Ahha.-bólogattam.
-Nos Vani, mit tervezel estére?-kacsintott rá Nate. Tudom, hogy azért teszi, mert azt hiszi ettől féltékeny leszek. Túlságosan átlátok a férfiakon. Chuckkal se volt másképp, de most úgy látszik beleszeretett Vaniba. Remélem nem cseszi el.
-Én Chuckkal járok.-mondta Vani. Na, még egy ok, amiért rá fog szállni Vanira. Nate gyűlöli Chuckot, miattam. De ez most részlet kérdés.
-Ohh, és? Chuck általában szétcsalja a barátnőit.-mondta.
-Ezt hogy érted?-kérdezte idegesen Vani. Ekkor gondolom Nate-nek leesett, hogy Vani nem tud Chuckról és rólam. Nee, fel fogja használni ellenem. Nate csibészesen rám mosolygott, én pedig az asztal alatt megrúgtam a lábát.
-Ohh, erről Dorka tudna mesélni.-mondta Nate, mire Vani egyszerre kérdőn, meglepetten és mérgesen nézett rám.
-Hát, tudod, Nate utálja Chuckot, ezért mindig ilyen hülyeségeket terjeszt róla.-rögtönöztem.
-Értem.-mondta, majd szánalmasan Nate-re nézett, és felállt.
-Kimegyek a mosdóba.-mondta, majd nyomott egy puszit a fejemre.
-Szép volt.-nevetett fel Nate.-Tehát Vani nem tud rólad és Chuckról.
-Nem, és nem is kell tudnia. Se Chuck nő döntő akcióiról. Vani boldog, nem szeretném, ha bármi is elcseszné ezt. Leginkább te nem, Nate, mert akkor tuti, hogy tönkre teszlek.-szűrtem a fogaim között. Ebben a percben most meg tudtam volna ölni Nate-t.
-Kíváncsian várom.-tette a combomra a kezét, én pedig villámgyorsan le is löktem onnan.
-Ne érj hozzám.
-Ugyan már. Mért játszod magad? Tudom hogy bejövök neked.
-Nate, nekem barátom van. Ő jön be nekem, más nem. Nem szeretném ha bármit is elcsesznél vele kapcsolatban.
-Úgy ismersz?-vigyorgott, majd közelíteni kezdett felém. Már emeltem volna a kezem, hogy felpofozzam, de ő elkapta a csuklóm. Hál istennek Vani visszajött, így Nate békén hagyott engem.
-Vani, szerintem mennünk kéne.-álltam fel.
-Rendben.
-Kösz a kávét, szia.-morogtam, majd Vanival kézen fogva elhagytuk a helyet.
-Ez a srác egy pöcs.-mondta Vani ingerülten.
-Tudom.-nevettem fel a kifejezés hallatán, amit használt. Felmentünk a szobánkba, picit rendbe tettük magunkat, majd hívtunk egy taxit.
-Pláza?-mosolygott Vani.
-Pláza.-nevettem, majd elmondtam a taxisnak az úti célt. Pár másodperc múlva megcsörrent a telefonom.
-Sziaa.-vettem fel boldogan.
-Szia kicsim, mizu?
-Épp a plázába tartunk.-mosolyogtam Vanira.
-Az jó.-mondta, de hallottam a hangján, hogy mosolyog.
-Veled?
-Semmi, nemrég végeztem a stúdiózással. Holnap meghallhatod az új számom.-nevetett.
-Úúúú, végre, nagyon várom.-mondtam, majd kiszálltam a taxiból, mert közben megérkeztünk.
-Én is. Picit izgulok is. Koncert után nálam alszol?
-Nem lehet, büntiben vagyunk.-mondtam, mire Vani értetlenül nézett rám.
-Ohh, mi miatt?-nevetett.
-Öhm...-szenvedtem. Vani segített rögtönözni, remélem Adam elhitte.-Hát, ma nem éppen ügyesen, édesen és okosan viselkedtünk a fotózáson, örülök, hogy elenged a koncertre holnap.-nevettem kínosan.
-Értem. Nagyon rossz kislány vagy.-mondta sejtelmes hangon, én pedig az alsó ajkamba haraptam.
-Tudom.-nevettem.
-Szerelmem, megyek, nem zavarok, este beszélünk.
-Oké, szeretlek szia!-köszöntem el.
-Én is szeretlek, szia!-mondta, én pedig kinyomtam.
-Na? Halljam csak, mért kamuztál Adamnek?-mosolygott rám kíváncsian.

-Csütörtök estére tervezem. Nem szabad tudnia, hogy nála alszok. Amíg ő autogramokat osztogat, meg ilyesmi, addig én elmegyek hozzá, és felkészülök.-kacsintottam.
-Hajrá kislány.-nevetett Vani, majd behúzott a Mekibe. Mindketten egy McWrap-et ettünk, sült krumplival és kólával. Ebéd után megrohamoztunk néhány boltot. Beújítottam egy nyakláncot, egy ruhát és egy kalapot. Ja meg egy felsőt. Amikor végeztünk a vásárlással, Vani egy szex shop felé kezdett el húzni.
-Héé, mit csinálsz?
-Fel kell készülnöd a csütörtök estére.-nevetett, majd belökött az ajtón. Jézusom, életemben nem jártam ilyen helyen.
-Vani, én csak néhány gyertyára és egy dögös harisnyára gondoltam.-motyogtam kínosan.
-Akkor keressünk egy dögös ruhát.-nevetett. Találtam egy fűzőt és egy hozzá passzoló harisnyát, amit meg is vettem, majd leléptünk a boltból.
-Végre már.-tuszkoltam bele az egyik szatyromba a szex-shop logós táskát.
-Na, ne legyél ilyen.
-De olyan cink.-biggyesztettem le az alsó ajkam. Hazamentünk, ledobáltuk a cuccainkat, majd lementünk sétálni, miközben elnyaltunk egy fagyit.
-Az a gyerek nagyon néz téged.-nevettem Vanira.
-Nem érdekel, Chuckot szeretem.-fordult teljesen felém. Elnevettem magam, majd tovább sétálgattunk. Leültünk egy padra, majd miközben elnyaltuk a fagyit, beszélgettünk. Chuckról, Nateről, Adamről, a holnapi koncertről. Mindenről, ami eszünkbe jutott. Fagyizás után hazafelé vettük az irányt.
-Figyelj, menj nyugodtan vacsizni, én is jövök mindjárt, csak összekötöm a hajam oké?-mosolyogtam Vanira. Felmentem a szobába, majd amint benyitottam, majdnem felsikítottam. Becsaptam magam mögött az ajtót.
-Jó választás.-mutatta fel Nate a fűzőt meg a harisnyát. Kikaptam a kezéből a dolgokat, visszagyömöszöltem a tasakba, majd bedobtam a szekrényembe.
-Mit akarsz Nate?
-Hm..egy hideg koktélt, egy jó csajt, például....
-Nem erre gondoltam.-vágtam a szavába.-Mit keresel a szobámban?
-Hmm, semmit.-mosolygott sejtelmesen.
-Tűnj el innen.-lökdöstem az ajtó felé.
-Később még látlak.-mosolygott, én pedig rábasztam az ajtót. Nem törődve az előbb történtekkel, összefogtam a hajamat, majd lementem vacsorázni. Vani mellé huppantam, majd gondolkozni kezdtem, miközben elvettem egy kis gyümölcs salit a tálból. Esküszöm, kezdek félni Nate-től. Nem tudom, mire készül, de semmi jóra. De ha bármi is történik, esküszöm, tönkre teszem.
-Hé, minden oké? Kiszeded az összeset.-bökött oldalba Vani.
-Jézusom, bocsi.-nevettem fel kínosan. Vani csak mosolyogva megsimogatta a karom, jelezve, hogy majd meséljek neki. Bólintottam, majd neki fogtam a vacsinak. Utána elvonultunk a szobánkba.
-Nate itt járt, amikor bejöttem összefogni a hajamat.
-Mi a francot keresett az itt?
-Nem tudom. De valamire készül. Bosszút akar állni.
-De miért? Hiszen nem te tehetsz róla, hogy nyámnyila volt annak idején.-kiabált Vani.
-Tudom. De ha bármit tesz, tönkre teszem.-mondtam mérgesen.-Lezuhanyozok.-morogtam, majd összekapkodtam a cuccom és bementem a fürdőbe. Nem hiszem el. Először jön Chuck, aki megpróbál visszahódítani, de összejön Vanival. Mindenki happy. Aztán jön Adam. Összejövök vele, szeretem, ő is engem. Mindenki happy. Jön Nate, a "túlvagyokrajtaddeattólmégnemfelejtek" dumájával és tönkre akar tenni mindent. Mindenki sad. Hát igen, elég egy ember, hogy tönkre tegyen mindent. Nate kezében időzített bomba van, most hogy kiderült, Vanessa nem tud rólam és Chuckról. Bármikor felhasználhatja ellenem. És nem akarom, hogy Vani megharagudjon rám. Ő az utolsó ember, akinek a haragját ki akarom vívni. Bár remélem, nem tenné. Hiszen, ha elmondtam volna, most nem járna Chuckkal, és nem lenne ennyire boldog. Nem akarom tönkre tenni a kapcsolatukat. Azt akarom, hogy minden legyen úgy, mint most, kivéve Nate-t. Ő húzzon vissza Kanadába. Nem érdekel. Csak minket hagyjon békén. Amíg így elkalandoztam, le is zuhanyoztam. Kimentem a szobába a fog mosás/smink lemosás után, mire Vani felsóhajtott.
-Végre már, Adam keresett.-mondta, majd összekapkodta a cuccát és ő is elment zuhanyozni. Felkaptam az ágyról a telefonom, majd tárcsázni kezdtem Adamet.
-Na jó estét!-nevetett.
-Sziaaa!-sikítottam a telefonba.
-A dobhártyám.
-Bocsii.-nevettem.-Mizu?
-Semmi különös, el vagyok, itthon vagyok, egyedül....-mondta szomorú hangon.
-Elmennék, de nem hagyhatom itt Vanit, elszökni pedig nem akarok.-motyogtam.
-Tudom. Holnap találkozunk.
-Igen, tudom. Hánykor kezdődik?
-Hát, 8-kor és olyan 10-11 körül lesz vége.
-Rendben.
-7-kor küldök értetek egy limót. A színpad mellett vagy mögött álltok majd, nem tudom még.
-Rendben pici. Addigra elkészülünk.
-Oké szívem.
-Megyek szerelmem. Holnap tali.
-Oké. Szia, puszi.
-Puszi, szia.-mondtam, majd kinyomtam. Pár perc múlva Vani jött ki a fürdőből, sírva.
-Mi van életem?-öleltem azonnal magamhoz.
-Chuck ma még csak egyszer keresett, reggel. Mi van, ha megcsal?
-Dehogyis. Gyere, hívjuk fel.-mondtam, majd felkaptam Vani telóját és bepötyögtem Chuck számát.
-Honnan tudod fejből a telefon számát?-kérdezte Vani meglepődve.
-Öhm...tudod, mondtam, Chuck nekem egy nagyon régi ismerősöm. Sokat lógtunk régen együtt, tuti ő is tudja fejből az én számomat. De semmi okod a féltékenykedésre, esküszöm. Rég volt, de ezt az egyszerű szám kombinációt ki tudná elfelejteni?-nevettem, majd kezdeményeztem a hívást.
-Kicsöng.-mondta Vani.
-Halo...-vette fel Chuck, álmoskás hangon.
-Szia szivi mért nem hívtál?-vágott rögtön a dolgok közepébe Vani.
-Bocsánat kicsim. Egész nap dolgoztam, és hamar kidőltem. Minden rendben?-kérdezte.
-Persze. Nagyon várom hogy lássalak hétfőn, hiányzol.
-Te is nekem baby. Holnap reggel, 9 után hívlak.
-Oké szerelmem. Jó éjt, puszi. Szia.
-Puszi, jó éjt, szia. Szép álmokat.-mondta.
-Neked is, szia!-mondta Vani, majd kinyomta. Chuck nagyon ért Vani nyelvén, megérti, hogy egy picit gyerekes, bohókás csajszi, aki szeretetre vágyik.
-Király, nem csal meg.-ugrott sikítva a nyakamba Vani.
-Örülök hogy jól vagy.-mosolyogtam rá. Nyomtam egy puszit az arcára, majd kimásztam az ágyból.
-Auuuu basszus.-nyögtem fel, amikor belerúgtam a kis szekrény sarkába.-Kurva életbe. Auuuu!-nyafogtam, Vani pedig majd meghalt a röhögéstől.
-Nem vicces.-oltottam le durcásan a lámpát, majd bebújtam az ágyba.
-Jó éjt Dorka, szép álmokat!-mondta Vani, amikor az álmosságtól már nem tudtunk beszélgetni.
-Jó éjt Vani, szép álmokat!-motyogtam, majd pár percen belül elaludtam.