9. fejezet - A mázlista tyúk

Másnap reggel 7kor csörgött a telefonom. Rácsaptam, mire elhallgatott, majd kinyitottam a szemem, és megláttam magam előtt Adamet. Édesen szuszogott még, én pedig hitetlenkedve néztem magam elé. Komoly itt aludtam vele? Felültem az ágyban, majd kimentem a fürdőbe és az ujjaimmal átfésültem a hajam, majd a csapnak támaszkodva gondolkodtam. Oké, tehát vissza kell szöknöm a hotelbe. Amíg így elgondolkoztam, észre se vettem, hogy Adam felkelt.
-Jó reggelt!-nyomott az arcomra egy puszit.
-Neked is.-mondtam. Kuncogva a hajába túrt, én meg majd szétfolytam *o*. Annyira helyes és úgy imádom a haját, csak még dögösebb tőle.-Nem vagy éhes?-kérdezte. Istenem, bárcsak összejönnénk vagy ilyesmi.
-Héé itt vagy?-húzta el a szemem előtt a kezét.
-Öhm mit kérdeztél?-néztem fel rá.
-Éhes vagy?-ölelte meg a derekam, majd lementünk a lépcsőn a konyhájába. Kinyitottam a hűtőt, majd vettem elő tojást és bacon-t, majd megsütöttem őket. Leültünk Adammel reggelizni, majd reggeli után elmostam azt a pár dolgot. 8 óra volt.
-Adam, elviszel a hotelünkbe kérlek?-fogtam meg a kezét, miközben remény vesztett tekintettel néztem rá.
-Persze, kapkodd össze a cuccod és indulhatunk.-mosolygott. Gyorsan visszaöltöztem a ruhámba, majd beültünk a kocsiba. Most Adam vezetett. Nevettünk, beszélgettünk abban a 15 percben.
-Köszönöm Adam hogy elhoztál, és köszönöm a tegnapi és a mai napot is. Fantasztikus volt.
-Nagyon örülök hogy jól érezted magad. Én is jól éreztem magam veled.-mosolygott, majd közelebb hajolt és már majdnem megcsókolt amikor kuncogva elhúzódtam és nyomtam egy puszit az arcára.
-Látlak még Lambert.-szálltam ki a kocsiból, majd bementem a hotelbe. Az aulában Rosa állt, így elbújtam a kabát akasztó mögé. Amikor Rosa elment, felszaladtam a lépcsőn, egyenesen a szobánkba. Kivágtam az ajtót, Vani pedig felsikított ijedtében.
-Csönd!-kuncogtam, majd leültem az ágyamra.
-Szia.-mosolygott.-Mizu?
-Ahw, orgasm randi volt.-nevettem. Eldaráltam az egészet, szinte egy levegővel, Vani rám is szólt hogy vegyek levegőt.
-De király. És hogy csókol?-húzogatta a szemöldökét, én meg vállon bokszoltam.
-Ahw, nagyon jól. Cuki, ahogy be akarja dugni a számba a nyelvét. Ahogy próbálkozik.
-Értem. Édes. :33-nyavalygott barátnőm.-Kövi randi?
-Nem tudom, nem nagyon beszéltünk róla, de biztos hív majd.-nevettem. Pár másodperc múlva Rosa nyitott be.
-Jó reggelt lányok ideje felkelni!-vigyorgott, majd kiment. A fürdőben fogat mostam, összefogtam a hajam, sminkeltem, majd átadtam a terepet Vaninak. Ő is elkészült, majd lementünk reggelizni.
-Lányok, ma fotózás lesz és este divat bemutató, egy híres sztár vendéggel, Adam Lamberttel.-mondta Rosa. Az üdítőmet félrenyeltem, Vani nevetve csapkodta a hátamat, míg a többi lány ujjongott. Oké, tehát egy nem rendezett randi Adammel. Felmentünk a táskánkért, majd beültünk a limóba és indultunk is fotózásra. A limóban minden nap benne van a napi magazin. A mai szám címlapján Adam volt. Kezembe vettem az újságot, majd falni kezdtem a sorokat.: "Nocsak nocsak, Adam Lambert-et a napokban egy ismeretlen lánnyal látták randizni. Talán ő lesz Adam új barátnője? Újra megtalálja a boldogságot Allison után? Ki tudja. A lány kilétét a rossz fotók miatt nem tudtuk kivenni, de biztos lesznek még képeink a gerlepárról."
-Óó de szerencsés a csaj.-nyavalygott Elizabeth.
-Igen, elég szerencsés.-mondta Vani, én pedig hátba vágtam, persze nem feltűnően. Izgulok az este miatt, kíváncsi leszek mit fog szólni, ha meglát. A fotózás uncsi volt, leginkább az estére gondoltam. Fotózás után kajáltunk, majd a stúdióba mentünk. A hajamat behullámosították, mályvás sminket kaptam, és egy csini Topshop ruhát, mivel ma Topshop divat bemutató van. Vani haját felkontyolták, füstös szemeket kapott, és egy csinos ruhát. Adam állítólag a show közepén jön meg, és a végén énekel. Rosa, mint mindig, köszöntötte a közönséget, majd mindenki sorjában felvonult. Utána átöltözés, megint felvonulás. Ezt 4x megcsináltuk, majd vége lett a shownak és jött Adam. Szétnézett a modellek között, majd amikor meglátott, először meglepődött, de utána elmosolyodott. Intettem neki egyet, majd felmutattam a hüvelyk ujjam. Ő visszaintett, majd tátogott egy "Köszi!"-t. Kiment a színpadra, és az If I Had You-t énekelte. Mint kiderült, utoljára mi is felvonulunk, miközben énekel, és tapsolunk. Kimentem, majd amikor vissza felé mentünk, rámosolyogtam, ő meg rám. Miután visszamentünk Vani körbeugrált, majd az egyik csaj Molly odajött hozzám a pincsijeivel, Penelopéval és Olíviával.
-Mit vered magad? Attól még hogy rád mosolygott, ne remélj semmit. Átlagosnak fog nézni, jobbat és szebbet érdemel nálad.-nevetett.
-Igen Molly? Tudod, tegnap Adammel randiztam. Én voltam vele a címlapon. Bocsi, hogy elszomorítottalak.-mosolyogtam.
-Ugyan már, pont veled randizna? Ez még viccnek is rossz, azt se tudja ki vagy.-puffogott, majd meglibbentette szőke tincseit.

-Majd meglátjuk Ő mit mondd.-mondtam, amikor hallottam, hogy vége a dalnak. Elbúcsúzott a közönségtől, majd bejött a színfalak mögé. Végig nézett a lányokon, majd amikor kiszúrt, mosolyogva odajött hozzám.

-Elnézést, hölgyeim!-tört utat magának Mollyék között.-Sziaa.-mondta, majd nyomott egy puszit az arcomra.-Meglepődtem, amikor megláttalak, nem is tudtam hogy itt modellkedsz.

-Hát most már tudod. Örülök hogy látlak.

-Én is.-mosolygott.-Milyen napod volt?

-Fárasztó, fotózásunk volt, meg most ez a divat bemutató is kimerített kicsit. Neked?

-Öhm, a dalomon dolgoztunk, autogram osztás volt, meg most egy mini koncert.-nevetett.-Ráérsz most?-harapta be az alsó ajkát, én pedig elmosolyodtam.

-Szerintem igen, attól függ Rosa elenged-e minket. Várj meg kinn, 10 perc múlva üzenek.-mondtam, majd nyomtam egy puszit a szájára.

-Szia.-mosolygott, majd elengedett és kiment. Villantottam egy győztes mosolyt Molly-ra, majd leültem és Rosa-ra figyeltem.

-Mázlista tyúk...-ment el mellettem morogva Molly, mire Vanival halkan felnevettünk.

-Nos lányok, nagyon jól sikerült a mai show, büszke vagyok rátok, és úgy látom nagyon tetszett nektek Adam. Bevallom, én is szeretem a zenéjét. Koccintsunk!-mondta. Szokás szerint koccintottunk egy kis pezsgővel, majd mivel Rosa elengedett minket, üzentem Adamnek, hogy várjon a stúdió előtt, 2 perc és ott vagyok. 

-Szia Vani, éjfélkor talizunk, gondolom Chuckhoz mész.-mondtam, miközben a kabátomat vettem fel.

-Igen, te meg Adamhez.

-Igen. Majd tali, szia.-nyomtam egy puszit az arcára, majd lementem a stúdió elé.

-Na?-fogta meg a derekam Adam, amikor leértünk.

-Éjfélig szabad vagyok.-mosolyogtam, majd nyomtam egy puszit az arcára. Abban a pillanatban érkezett meg a stúdió elé Chuck is, gondolom Vanit várta.

-Szia Chuck, Vani mindjárt itt lesz.-mosolyogtam rá gúnyosan.

-Köszönöm Dorina.-mondta, majd odalépett hozzánk.

-Chuck Bass.-nyújtott kezet Adamnek.

-Adam Lambert.-mondta, majd kezet ráztak.

-Oké, mi most megyünk, jó szórakozást!-mosolyogtam, majd elmentünk Adam limójához, beültünk, majd elhajtottunk. 

-Hová megyünk?-néztem mélyen a szemébe. 

-Hová szeretnél?-hajolt egy kicsit közelebb.

-Hm, nem is tudom..-mosolyogtam, majd megcsókoltam. Éreztem, hogy elmosolyodik, ami engem is mosolygásra késztetett. Elhúzódtam tőle úgy, hogy homlokunk összeérjen, majd mosolyogva nyomtam egy puszit a szájára, miközben megsimítottam az arcát. Közelebb ült hozzám, majd átkarolt, én pedig mellkasára hajtottam a fejem. 

-Parkozhatnánk, vagy ilyesmi.-vetettem fel. Adam szólt a sofőrnek, hogy menjünk el a legközelebbi parkba, mire én kuncogva nyomtam egy puszit a kezére. Kiszálltunk a limóból, majd bementünk a parkba. Nem sokan voltak, pár ember lézengett rajtunk kívül. Átölelte a vállam, én a derekát, és úgy sétáltunk. 

-Annyira örülök hogy megismertelek.-mondta mosolyogva.-Jó hatással vagy rám.

-Ohh igen?-bújtam ki a karjai közül.-Ki mondta?

-A barátaim, ismerőseim,családom. Tehát mindenki aki számít.-mosolygott, majd megfogta a kezem és tovább sétáltunk. Egyszer csak kirántottam a kezem, majd nevetve szaladni kezdtem.

-Kapj el ha tudsz.-nevettem, majd amikor észrevettem hogy üldözni kezd, még gyorsabban kezdtem el szaladni. Pár másodperc múlva nem hallottam lépteket magam mögött, majd amikor hátranéztem, nem láttam senkit se.

-Adam?-kezdtem el visszafelé sétálni, majd valaki elkapta a karomat. Felsikítottam, majd nem sokkal később a földön találtam magam, felettem meg Adam volt. 

-Bolond vagy.-nevettem.

-Meg vagy!-nevetett, majd nyomott egy puszit a számra. Mielőtt elhúzódhatott volna, ajkaimat az övéire tapasztottam, majd megcsókoltam. Elmosolyodott, majd amikor elhúzódott, a nyakamra adott édes puszikat. Amikor leszállt rólam, felhúzott, majd megfogta a kezem. Már kezdd egy kicsit zavarni, hogy már nem egyszer csókolóztunk, 3x randiztunk és nem kérdezi meg hogy leszek-e a barátnője. Hát mindegy, várok. Amíg így elgondolkoztam, ő beszélt. Megállt előttem, észre se vettem, és neki mentem.

-Héé minden oké?-nevetett.

-Persze, megvagyok.-mosolyogtam, majd megfogtam a kezét. 

-Beszélni szeretnék veled valamiről. 

-Igen?-mosolyogtam.

-Régóta gondolkodom, hogy megkérdezem. És végre összeszedtem a bátorságomat...Öhm, tehát, Dorka, lennél a barátnőm?-mondta, zavarában, pedig a kabátját piszkálta. Elmosolyodtam, majd megfogtam a kezét. Lábujjhegyre álltam, majd közeledtem felé, hogy megcsókoljam. 

-Leszek a barátnőd.-suttogtam, majd megcsókoltam. Nyelvét a számba tolta, én pedig a hajába túrtam. Amikor elhúzódott hatalmas vigyorra húzódott a szája.

-Köszönöm.-fonta össze az ujjainkat.-Hétvégén átjössz hozzám? Vagy valamelyik nap?

-Persze. Találkozzunk holnap délben a szálloda előtt, és akkor elmehetünk hozzád.-simítottam végig a száján, majd nyomtam rá egy puszit. Visszasétáltunk a kocsihoz, majd beültünk. Fél 12 volt. A szállodához tartó úton beszélgettünk, nevettünk.

-Holnap talizunk. Jóéjt.-simítottam meg az arcát.

-Neked is jó éjt.-mondta, majd közelebb hajolt és megcsókolt. 1-2 perc múlva elengedett, én pedig mosolyogva szálltam ki.

-Szia.-integetett.

-Szia.-mosolyogtam, majd bementem a hotelbe. Vani még nem érkezett meg, ezért gyorsan lezuhanyoztam, leszedtem a sminkem, megfésülködtem, majd amikor kiléptem a szobánkba, akkor érkezett meg Vani.

-Jó estét!-nevettem.-Mizu?

-Semmi, megvagyok, véled?-nevetett.

-Háát, összejöttem Adammel.-mondta, mire Vani elkezdett sikítani és engem körbeugrálni. Elnevettem magam, majd a fürdőbe utasítottam. Meg akartam várni, hogy tudjunk beszélgetni, de sajnos elaludtam..

8. fejezet - Dögös Fekete Ismerős

2 nap telt a randim óta Adammel, és még nem keresett. Tisztára kivagyok. Vani éli boldog életét Chuckkal tegnap együtt aludtak, de gondolom más is történt. Reggeli után Vanival úgy döntöttünk, elmegyünk vásárolni.
-Minden rendben közted és Chuck között?-kérdeztem, miközben beültünk egy fagyizóba.
-Igen, minden tökéletes, és tegnap lefeküdtünk...-harapta be vigyorogva az alsó ajkát.
-Úúú és milyen volt?-nevettem.
-Fantasztikus. Ismétlős lesz.-nevetett.
-Örülök hogy minden oké köztetek, de tanácsot szeretnék kérni tőled.-mondtam.
-Hallgatlak.-tette le a fagyi kelyhét és csak rám összpontosított.
-2 nap telt el a randink óta Adammel. És azóta nem keresett. Ki kéne akadnom?
-Mi? Bunkó. Hívd fel.
-Nem, dehogyis. Ha holnapig sem keres, max akkor.-mondtam. Bementünk a Prada-ba, majd miközben egy ruhát próbáltam, megcsörrent a telefonom, ami Vaninál volt.
-Ki az?-kérdeztem, de Vani megelőzött és felvette.
-Szia Adam. Vanessa vagyok, Dorina barátnője.
-Vanessa azonnal add ide a telefonom!-néztem ki a fülkéből.
-Hogy gondolod, hogy 2 napig nem keresed őt, most meg csak úgy felhívod?-mondta, mire a tenyerembe temettem a fejem.
-Rendben, adom.-mondta Vani, majd benyújtotta a telóm.
-Köszönöm.-morogtam.-Szia Adam.
-Szia Dorina, ez fura volt.-nevetett.
-Tudom, sajnálom.-nevettem.
-Semmi gond, sajnálom hogy nem hívtalak, csak stúdióztam.
-Nem baj, megértem.
-Vani is?
-Remélem.-nevettem.
-Hogy vagy?-kérdezte.
-Köszönöm, jól, és te?
-Én is megvagyok. Este ráérsz?-kérdezte, mire magamban felsikítottam.
-Persze.-mosolyogtam.
-Rendben. 8 óra?
-Tökéletes, a hotelunknál várlak.
-Oké. Szia.
-Szia.-mondtam, majd kinyomtam a telefonom és felsikítottam örömömben.-Vanii, este randizok.
-Király. Keressünk egy jó ruhát, ez nem az igazi.-mosolygott. Én is beláttam, , hogy tönkre kövérít ez a ruha, így inkább átmentünk a Topshopba, ahol megtaláltuk az igazit. Délután 5re értünk haza, majd gyorsan készülődni kezdtem. Próbáltam minél szebb lenni, és ebben Vani is segített. 7:59kor elhagytam a szobánkat, majd lementem a hotel elé. Adam már lenn várt, és amikor megláttam, a pillangóim felébredtek a gyomromban. Istenem, még mindig olyan helyes.
-Szia.-léptem oda hozzá, majd nyomtam egy puszit az arcára.
-Szia. Csodásan nézel ki.
-Te sem panaszkodhatsz.-vigyorogtam, majd beültem a limóba, és elindultunk.
-Még egyszer sajnálom, hogy nem kerestelek 2 napig, csak épp az új dalomon dolgoztunk. De tudnod kell, hogy sokat gondoltam rád.-mosolyodott el. Jézusom *o*.
-Semmi gond, megértem. Én is rád.-mosolyogtam.-Mikor lesz hallható az új dalod? Kíváncsi leszek rá.
-Jövőhéten. Kíváncsi leszek a véleményedre.
-Biztosan tetszeni fog.-mosolyogtam, majd kiszálltam a kocsiból, mivel megérkeztünk. Egy elegáns étterembe érkeztünk, ahol tengeri herkentyűket lehet enni csak.
-Öhm, ugye szereted a tengeri herkentyűket?-mosolyodott el kínosan.
-A polip meg a rák a kedvencem.-vigyorogtam, majd bementem, ő meg utánam. Leültünk az asztalunkhoz, majd rendeltünk 2 pohár pezsgőt és kaját.
-Nagyon vártam a ma estét. Tudod, féltelek elhívni.-mondta, miközben az ujjaimmal játszott az asztalon.
-Miért?-kérdeztem értetlenül.
-Nem tudom.-nevetett.-De aztán mégis elhívtalak.
-Nagyon örülök, hogy elhívtál.-simítottam végig én is az ujjain, mire megdermedt, és a kezeinket nézte. Elmosolyodtam, majd kihozták a kajánkat, így Adam is visszatért.
-Öhm, bocsi.-nevetett kínosan.
-Semmi baj.-mondtam, majd enni kezdtünk. Vacsora után Adam felajánlotta, hogy menjünk el hozzá filmet nézni. Beültünk a limóba, majd egy hatalmas és gyönyörű fehér házhoz mentünk.
-Üdvözöllek szerény hajlékomban.-engedett be. Egy gyönyörű nappaliba léptem, és a szavam is elállt.
-Szerény?-nevettem el magam.
-Figyelj, csinálok popcornt, addig nézz szét ha gondolod.-mosolygott rám. Felmentem az emeltre, és vagy 10 szoba tárult elém.
-Elbújok, keress meg!-nevettem, majd gyorsan elbújtam az egyik szobába. Pár másodperc múlva lépcső dobogást hallottam, és próbáltam visszatartani a levegőt. Már vagy 5 perce ott álltam, azt hittem feladta a keresésem, amikor benyitott a szobába. Egy hosszú és vékony szekrénybe bújtam. Pár másodperc múlva kinyitotta az ajtót, majd belépett hozzám.
-Megvagy.-nevetett halkan.
-Fenébe!-motyogtam, mire elnevette magát és közelebb hajolt. Végig simított a karomon, majd egyik kezét a derekamra tette, a másikkal végigsimított az arcomon. Éreztem, hogy egy apró puszit nyom az arcomra, majd már majdnem megcsókolt, amikor megszólalt a tűz riasztó.
-Fenébe.-mondta. Gyorsan lementünk a konyhába, majd megláttuk, hogy füstöl a mikró. Gyorsan kivettük belőle a popcornt, majd ki is dobtuk, mivel szénné égett.
-Sajnálom. Tökre szerencsétlen vagyok.-nevetett kínosan, majd a hajába túrt. Ahw *-*.
-Nem vagy szerencsétlen.-mondtam.
-Igaz. Szerencsés vagyok, hogy egy ilyen szép lánnyal randizom.-mosolygott rám, mire én tökre elpirultam. Nevetve közelített, majd megölelt.
-Aranyos vagy.-mondta, majd megint elkezdett játszani az ujjaimmal. Közelebb lépett, keze megint a derekamra tévedt, majd közelebb húzott magához és megcsókolt. Azt hittem kiugrok a bőrömből. Az egyik kezemet a tarkójára tettem, másikat a hátára. Nyelve megpöckölte a számat, bejutásért könyörögve, amit meg is adtam neki. Pár másodperc múlva elváltunk egymástól, ő pedig mosolyogva várta a reakcióm. Elégedetten elmosolyodtam, majd nyomtam egy puszit a szájára és a nappaliba mentem, ő meg utánam.
-Mit nézzünk?-lépett a polchoz. Odasétáltam mellé, a vállára tettem a kezem, majd nézelődtem a filmek között.
-Úú ez jó lesz.-vigyorogtam, majd levettem a polcról a Rossz Tanárt.
-Elmúltál már 16 éves?-kérdezte nevetve, mire vállba bokszoltam. Amíg berakta a filmet, helyet foglaltam a kanapén, ő pedig mellém ült és átkarolt. Az egész filmet végignevettük szinte, imádom ezt a filmet.
-Oké, hát ez egy elég fura film nem gondolod?
-Hát az, de vicces.-vigyorogtam. Megnéztem a telefonomon, hogy hány óra. Jézusom, éjfél elmúlt.
-Basszus Adam. Éjfél elmúlt.
-És az mért baj?
-Éjfélre mindenkinek vissza kell érnie.-mondtam.-Nagyon le fognak cseszni.-mondtam, majd tárcsáztam Vani számát. Harmadik csöngésre fel is vette.
-Halo..-morogta.
-Aludtál? Bocsi hogy felkeltettelek, csak tudod Adammel randizunk és nem figyeltem az órát. Elmúlt éjfél. Mit csináljak?-siránkoztam.
-Figyelj, 7kor nyitják a kapukat, Rosa 9kor kelt mindenkit. 7-9ig gyere be valahogy, most meg aludj valakinél.
-Hát köszi...Öhm, oké, alszom akkor egy hotelben, holnap pedig beosonok. Köszönöm. Hagylak aludni, jó éjt.
-Szia.-mondta, majd kinyomta.
-Minden oké?-lépett hozzám Adam, majd végigsimított a hátamon.
-Igen, holnap beosonok, most pedig megtennéd hogy elviszel egy szállodába?
-Nem kell szálloda, aludj nálam.
-Nem probléma? Alszok a nappaliba, vagy....-mondta, de nem tudtam befejezni, mert megfogta a kezem és felhúzott az emeletre.
-Zuhanyozz le, tessék.-mondta, majd a kezembe nyomta az egyik pólóját és az egyik bokszerét, meg egy törcsit.-Én addig megágyazok.-mosolygott. Bementem, majd beleszagoltam a pólóba amit adott. Igazi Adam illata volt, legszívesebben megtartottam volna. Gyorsan vettem egy hideg zuhanyt, majd felvettem a dolgokat, amiket Adamtől kaptam. Kimentem, majd rám kapta a tekintetét. Elmosolyodott, majd elém állt és megpuszilt.
-Irtó jól áll.-suttogta, mire elpirultam. Kinevetett, majd ő is elment zuhanyozni, én pedig leültem az ágyára és vártam. Amint kijött, felálltam, majd odamentem hozzá, és nyomtam egy puszit az arcára.
-Jó éjt.-mondtam, majd már mentem volna az ajtóhoz, amikor visszahúzott és az ágyára ültetett.
-Maradj.-vigyorgott, majd benyomott egy filmet, nem tudom mi volt a címe. Minden esetre elkényelmesedtem mellette, mellkasára hajtottam a fejem, ő pedig megpuszilta azt. Nem sokkal később, éreztem, hogy egyre nagyobbakat pislogtam, majd elaludtam..

Figyelem!

Tudom, hogy a való életben Adam Lambert meleg, de a blogomban nem :)
Köszi a megértést!

7. fejezet - Dögös Fekete Ismeretlen

Vasárnap el voltam a családdal, de leginkább otthon voltunk. Hétfő reggel van, már elkészültem, 20 perc múlva indulunk egy fotózásra. Kíváncsi vagyok. A legújabb Chanel kollekciót mutatjuk be. Vani nagyon izgul, ez az első fotózása velünk. Elmerültem a gondolataimban miközben pakolásztam, majd megcsörrent a telóm. Chuck volt az. Kimentem a folyosóra, hogy Vani ne hallja,ki az, majd felvettem.
-Mit akarsz Chuck?
-Neked is szia. Mivel az SMS-re nem reagáltál, gondoltam felhívlak. Beszélnünk kell.
-Most nem érek rá, fotózásra megyünk.
-És délután?
-A délután megfelel. Dobok SMS-t, ha ráérek.
-Rendben. Szia.-mondta, majd kinyomtam. Visszamentem a szobánkba, majd leültem az ágyamra, és Vanira mosolyogtam.
-Nagyon ügyes leszel. Ne izgulj.
-De ez az első fotózásom veletek. És az első a Chanel-nél. Van miért izgulnom.
-Oké, megértelek. Én is izgultam az elsőnél. De meglátod jó buli lesz.-mosolyogtam, ő pedig megölelt.
-Köszönöm.-mosolygott. Összekapkodtuk a cuccainkat, majd lementünk a hall-ba. Pár percen belül elindultunk. A fotózás egy eldugott helyen volt. Gyorsan puccba vágtak minket, majd elkezdődött a fotózás. Fiatalos és csinos ruhákban pózoltunk, nagyon jól éreztem magam. És Vani nagyon profi, a kamera imádta.
-Vani, fantasztikus voltál.-öleltem meg nevetve.
-Köszönöm, te sem panaszkodhatsz.-mosolygott. Visszamentünk a szállásra, majd megebédeltünk. Hmm, olasz kaja volt, nagyon finom volt. Ebéd után dobtam egy SMS-t Chuck-nak, hogy nála leszek 10 perc múlva.
-Figyelj Vani, el kell mennem, te készülj nyugodtan a randira, sietek vissza.-mondtam.
-Oké de hová mész?
-Beszélnem kell egy baráttal. Sziaaa.-nevettem, majd beültem a taxiba, amit hívattam magamnak. Elvitettem magam Chuckhoz, majd felmentem hozzá a lifttel.
-Szia Chuck. Mi az a fontos dolog?-kérdeztem.
-Szia Dorina, örülök hogy látlak.
-Semmi, csak rég beszéltünk. Mi újság veled?
-Hétvégén családdal voltam, ma meg Chanel fotózás volt. Este pedig randizni megyek.-szaladt ki a számon. Istenem, minek hazudozom.
-Ohh és kivel?-nevetett Chuck.
-Nem mindegy az neked?
-Oké, te tudod.
-Chuck, tudom, hogy fura lesz amit mondok, de kérlek vigyázz Vanira és ne használd ki.
-Oké.-nevetett.
-Komolyan beszéltem.-morogtam.-Magadra hagylak, készülj a randira. Szia.-mondtam, majd beléptem a liftbe és levitettem magam. Az előcsarnokban megláttam egy fekete hajú srácot, aki így első látásra elég ismerős volt. Közelebb mentem, majd megláttam, hogy a "dögös fekete ismeretlen" az.
-Szia.-léptem hozzá, félénken. Levette a szemüvegét, majd rám mosolygott.
-Helló, Adam vagyok.
-Dorina. Örülök hogy megismertelek. Bocsi, hogy csak így idejöttem, csak felismertelek.
-Semmi baj, sok rajongó jön hozzám.-nevetett.
-Mi?-néztem rá értetlenül.
-Várj te nem tudod ki vagyok?-kérdezte, majd megráztam a fejem.-Adam Lambert. Így sem ugrik be?-megint megráztam a fejem, mire elmosolyodott.
-Én onnan ismertelek meg, hogy a múltkor a nagy sietségben nekem szaladtál.-motyogtam.
-Ohh tényleg, ne haragudj. Kárpótlásul meghívhatlak egy italra?-mosolyodott el.
-Persze.-mosolyogtam, majd bele karoltam, és a bárba mentünk. Elmentünk a lift előtt, amiből pont akkor szállt ki Chuck. Hoppá. :D
Nem törődve vele, Adammel tovább mentünk, majd kért egy Whisky-t magának, én pedig magamnak egy Martinit.
-Honnan jöttél? Tuti nem amerikai vagy.-mosolyodott el. Istenem, de helyes.
-Jó a meglátásod, francia vagyok.-mosolyogtam.
-Bírom a franciákat. Jó közönség.
-Oké, most már elárulod ki vagy?-nevettem fel kínosan. Abban a pillanatban a TV-ben Adam egyik klipje kezdődött, a For Your Entertainment.
-Nézd meg a klipet és megtudod.-kacsintott. Egész végig a TV-re figyeltem, és megállapítottam, hogy hogy irtó dögös ebben a klipben. És a hangja is nagyon jó.
-Hú, így már értem.-nevettem el magam.
-Örülök neki. Mesélj magadról.-bátorított, miközben ivott a Whisky-ből.
-Oké. Dorina Marceau vagyok, 20 éves, francia. 6 éve modellkedem. A szüleim is itt laknak, New Yorkban. A legjobb barátnőmet Vaninak hívják, szintén modell. Apám Leslie, anyám Mariann, öcsém Leslie. 18 éves korom óta lakom New York-ban. Most te mesélj egy kicsit.-mosolyogtam, majd ittam a Martiniból.
-Rendben. Tehát, most már tudod, Adam Lambert vagyok, 28 éves, énekes. Egy tehetség kutatóban, az American Idolban fedeztek fel, második lettem, de úgy érzem a karrierem egyre jobban fellendül. Imádok énekelni, színészkedni, és persze bulizni.-mosolygott. Pár órát beszélgettünk, majd olyan 10 felé sétálni mentünk a városban. Adam egy nagyon aranyos, jó fej, vicces, kedves, és legfőképpen helyes srác. Nagyon jól elvoltunk, majd hívott egy taxit, és a házunkhoz vitettük magunkat.
-Köszönöm Adam ezt a csodás délutánt és estét. Nagyon jól éreztem magam.-mosolyodtam el.
-Én köszönöm. Megismételhetnénk valamikor, ha gondolod.-fogta meg a kezem, majd megpuszilta. Telefon számot cseréltünk, majd elköszöntünk egymástól. Vigyorogva felszaladtam a szobánkba, majd berontottam. Vani az ágyon tumblizott, majd amint meglátott, kérdőn nézett rám és a vigyori fejemre.
-Hol voltál és mi lett veled?-nevetett, majd felállt és megölelt.
-Előbb mesélj te.-ültem le vele szembe, ő pedig belekezdett.
-Háát Chuckkal egy bárba mentünk, beszélgettünk, és most már hivatalosan is egy pár vagyunk.-mosolygott, mire én a nyakába borultam. Bár nem támogatom a kapcsolatát Chuckkal, örülök, hogy boldog.
-Naa te mesélj.-vigyorgott.-Még egy üzit se dobtál, már aggódtam érted.
-Sajnálom, csak Adam...na szóval ugye meglátogattam az egyik barátomat, és összefutottam egy sráccal a hall-ban, aki nem más volt mint a dögös fekete ismeretlen. Tudod, aki nekem jött a parkban.-nevettem.-Igen, tehát összefutottam vele, majd beültünk a hotel bárjába. Amikor beszélgettünk, beadták az egyik klipjét, innen leesett, hogy énekes. aztán 10 körül sétálni kezdtünk a városban, majd hazakísért. Ennyi. Ahww annyira jó volt, és most hogy megismertem, még dögösebb.-vigyorogtam.
-Oké, keressünk rá.-sikítozott a barátnőm, majd rákerestünk. Megnéztük a klipjeit, meghallgattuk a zenéit.
-Tényleg dögös a srác. Hajrá kislány. Lesz második randi?-tudakolta drágalátos barátnőm.
-Hát, arról nem beszéltünk, de telefon számot cseréltünk.-vigyorogtam.
-Úúúú király, nagyon drukkolok.-vigyorgott. Vani elment zuhanyozni, én pedig gondolkoztam. Tehát, Vani Chuck Bass-el jár, én pedig egy popsztárral, Adam Lambert-el randizom. Elmosolyodtam a gondolattól, majd amikor kijött Vani, én bementem és gyorsan lefürödtem. Fürdés után Vanival beszélgettünk a napunkról, Chuckról és Adamről, majd nem sokkal később elaludtunk...

6. fejezet - Családi üzelmek

---Dorka szemszöge---

Reggel 8-kor keltem, majd gyorsan elkészültem. Vani is készülődött, mivel végre ma hazamehetünk, és holnap este jövünk haza csak.
-Szia Vani, holnap találkozunk.-pusziltam meg, majd beültem a taxiba, amit hívtam magamnak. Elvitettem magamat a házunkig, fizettem, majd gyorsan kipattantam.
-Sziasztok!-nevettem, majd mindenkit körbeöleltem és körbepusziltam.
-Szia Dorka! Arra gondoltunk, hogy így a családdal elmehetnénk állatkertbe, este meg vacsorázni. Mit szólsz?
-Benne vagyok, persze.
-Na és mi újság veled? Láttuk a DKNY divat bemutatót, nagyon csinos voltál. De miért álltál meg fél úton egy pillanatra?-kérdezte anya.
-Ne már ennyire látszott?-siránkoztam.
-Nyugi nem volt vészes. De mért tetted?
-Mert ott volt egy olyan személy, akit gyűlölök.-mondtam, mire anya kérdőn nézett rám.-Chuck.-legyintettem.
-Ohh, így már érthető. Mit keresett ott?
-Na látod ez egy jó kérdés anya. Nem tudom. De nem is érdekel. Úú képzeld jött hozzánk egy új csaj, Vaninak hívják és ő lett a legjobb barátnőm, annyira jó fej.-vigyorogtam.
-Kicsim, örülök, hogy találtál magadnak egy barátot.
-Én is, nagyon. Csak egy baj van vele.
-Mi?-kérdezte.
-Chuckkal randizik...-morogtam halkan.
-Tényleg? De kínos.-mondta.
-Az, de nem érdekel, próbáltam le beszélni róla, de nem enged. Persze nem tudja, hogy én és Chuck jártunk, de nem is kell tudnia.
-Remélem nem lesz baja. De gyere kicsim, ebéd van.-mondta. Kimentünk a konyhába, az orromat megcsapta a forró fincsi húsleves szag. Annyira imádom. Ebéd után öcsivel elmentünk biciklizni, majd amikor hazaértünk, az állatkertbe vettük az irányt. Láttunk majmokat, etettünk zebrát, simogattunk kis oroszlánt, megnéztük a delfin showt, egyszóval nagyon jól éreztük magunkat. Végre egy kicsit kikapcsolódhattam, a családom és az állatok társaságában. Az állatkert után a kedvenc étterembe vettük az irányt.
-Mi újság apa?-ugráltam mellé, majd belé karoltam.
-Semmi különös kicsim, sok a munkám, hál istennek sok megrendelés érkezik. Veled szívem? Hiányoztál.
-Te is apa. Megvagyok én is, jött egy új lány hozzánk, akivel nagyon jó lett a kapcsolatom, ő a legjobb barátnőm.
-Örülök, hogy megtaláltad a helyed.-mosolyodott el.
-Én is. Szeretlek apa.
-Én is kislányom.-mondta, majd nyomott egy puszit a fejemre. Megérkeztünk az étterembe, elfoglaltunk egy asztalt, és miközben az ételek között válogattunk, öcsivel beszélgettem.
-Mi újság Stefani-val? Együtt vagytok még?-mosolyogtam.
-Nem, a múlt héten szakítottunk.-mondta.
-Sajnálom.-simítottam meg a hátát.
-Én is, de nem tudok mit tenni, keresnem kell egy másik lányt.
-De azért jól vagy, ugye?-mosolyogtam.-Haverok?
-Persze, minden oké, amikor csak tudom velük lógok, el vagyok.-mosolygott. Kikértük a kajánkat, majd vacsora után hazasétáltunk. Miközben a családdal beszélgettem, megcsörrent a mobilom.
-Bocsi.-mondtam, majd felvettem. Vani volt az.
-Sziaaa!-visított bele a telefonba.
-Szia Vani mizu?
-Semmi, családdal most értünk haza a strandról. Veled?
-Mi épp sétálunk haza az étteremből. Voltunk állatkertben, meg most vacsizni.
-Ugye lefotóztad nekem a kis oroszlánokat?
-Meg is simiztem őket helyetted.-nevettem, mire felsikított.
-Jujj de arii.-nevetett.-Figyelj, este írok, de most mennem kell. Puszi, szia.
-Rendben. Puszi, szia.-mondtam, majd kinyomtam a telefonom, és most már teljesen a családra fokuszáltam. Amint hazaértünk, beszéltem a nagyiékkal telefonon, és hogyha minden jól megy, jövőhét végén találkozom velük. De jó lenne, de a munkámtól függ. Vagy jövőhéten, vagy 2 hét múlva találkozunk. Miután letettem a telefont, römi kártyáztunk. Kétszer nyertem, egyszer apa íratott velem meg a többiekkel 200-at, a többi körben pedig kicsi és nagy számokat is írtam. Kártyázás után apával ittunk egy kis házi pálinkát, majd lezuhanyoztam és ágyba bújtam. A laptopomon Facebookoztam, beszélgettem Vanival, majd olyan 11 óra környékén álomra hajtottam a fejem, és sikeresen elaludtam.

5. fejezet - Gonosz Romeo és Naív Julia

A csütörtök, vagyis a tegnap nem volt olyan érdekes, kivéve a divat bemutató. Inkább a mai napról írnék. Reggel megreggeliztünk, majd mentünk a plázába ruhát venni Vaninak a randira.
A ruha vásárlás után beültünk a Starbucks-ba, majd miközben beszélgettünk, elszürcsöltünk egy kávét.
Aztán megebédeltünk, majd hazamentünk, és segítettem készülődni Vaninak. Behullámosítottuk a hajat, kisminkelte magát, felkapta a gyönyörű ruháját, majd 8kor kopogtak az ajtónkon. Kelletlenül kinyitottam az ajtót.
-Helló.-morogtam, majd leültem az ágyamra, és csöndben vártuk együtt Vanit. Amikor végre megjött, ő és Chuck elmentek randizni, én meg foreveralone estét tartottam. Filmet néztem, meg úgy elvertem az időt.

---Vani szemszöge---

Chuckkal beültünk a limójába, majd egy elegáns étterembe vitettük magunkat.
-Na és honnan jöttél?-mosolyodott el.
-Chicago-ból.-mosolyogtam.-Te vérbeli New York-i vagy?
-Igen. Családod?
-Ők Chicagóban maradtak. Anyukám Bridget, apukám Ivan, húgom Linda, a szüleim kiskoromban elváltak. És a tiéd?
-Apám Bart Bass él csak. Az anyámat nem ismerem, kiskoromban meghalt. Születésemkor.-mondta halkan.
-Sajnálom.-simítottam meg a karját. Annyira rendes srác, nem tudom Dorina mért ilyen előítéletes vele kapcsolatban. Kikértük a kajánkat, majd evés után 1 órát beszélgettünk. Beültünk a limóba, és hazavitettük magunkat, közben beszélgettünk.
-Megismételhetnénk a mai estét, valamikor.
-Benne vagyok, de nekem csak a jövőhét a jó.
-Rendben, hétfő, este 8.-mosolygott, majd közelített felém. A szánk összeért, és együttesen mozgott. Amikor elhúzódott tőlem, szégyenlősen elmosolyodtam, ő pedig megölelt.
-Jó éjt. Hétfőn találkozunk. Szép álmokat szépség.
-Neked is. Hétfőn találkozunk.-mondtam, majd adtam egy puszit az arcára, és bementem a hotelbe. Felszaladtam a lépcsőn, majd berontottam a szobába.
-Dorinaaaaaaaa!-sikítottam boldogan.
-Na mi volt?-nevetett.
-Úúú hát beszélgettünk, jobban megismertük egymást. Egy tök jó étteremben vacsoráztunk, beszélgettünk, majd amikor hazaértünk, megcsókolt!! Érted, megcsókolt.-sikítottam. Dorina felpattant, majd nevetve megölelt.
-És lesz folytatás?-kérdezte.
-Aham, hétfőn talizunk. Várom nagyon.-vigyorogtam.-Hiányozni fogsz a hétvégén.-öleltem magamhoz szorosan.
-Te is nekem.-nevetett, majd megpuszilt.-fürödj le, éjfél elmúlt, utána meg aludjunk.-mosolygott, majd visszakászálódott az ágyába. Lemostam a sminkem, gyorsan lezuhanyoztam, pizsibe bújtam, és mire visszaértem, Dorina elaludt. Én is lefeküdtem, majd Chuckra gondolva elaludtam.

4. fejezet -Csábításból jeles

Reggel frissen ébredtem a korai fekvésem miatt. Leszaladtam a lépcsőn, majd megtaláltam Rosa levelét az asztalon:

SZABADNAP MINDENKINEK! HOLNAP DIVAT BEMUTATÓ, MAX. ÉJFÉLRE ITTHON LEGYETEK!

Gyorsan felszaladtam Vaninak elújságolni a jó hírt, de még aludt.

-Vanessa kelj fel! Szabadnapunk van ma is.-ugráltam. 

-Oké, kelek.-nevetett, majd felkelt. Gyorsan elkészültünk, majd megterveztük a napunkat.

-Figyelj, van pasid?-kérdeztem tőle.

-Nincs.

-Oké, akkor irány a park. Hátha megint találkozunk a dögös fekete ismeretlennel.-vigyorogtam, majd elindultunk. Végignevettük az utat, miközben még jobban megismertük egymást. 

-Jó lenne találni valakit. Legjobb barátnőm már van, pasi is kéne.-nevettem.

-Ki az LB-d?

-Te!-öleltem meg.-Soha senkivel se tudtam ennyire nyitott és bolond lenni mint veled.

-Köszi, nekem is te vagy az LB-m.-mosolygott, majd nyomott egy puszit az arcomra. A parkban letelepedtünk egy fa alá, majd neteztünk, zenét hallgattunk, beszélgettünk, pletykáltunk. De egy idő után elkezdtük nézegetni a pasikat. 

-Egyik sem helyes.-panaszkodtam. Rezgett a telefonon, tehát SMS-t kaptam. Chucktól.

Ez állt benne: Találkoznunk kell. 1 óra múlva nálam. Chuck.

Hát köszi. Most mit írjak vissza? Látni se akarom. Nem megyek el hozzá. Ezt a napot a legjobb barátnőmmel akarom tölteni. Nem írok vissza, és nem is megyek el.
-Figyelj, arra gondoltam, hogy este elmehetnénk bulizni.-vigyorogtam.
-Ú az nagyon király lenne.
-Van egy közeli klub, az egyik kedvenc helyem, elmehetnénk oda is akár.
-Rendben, legalább kicsit jobban megismerem New York-ot.-nevetett, majd felkeltünk a padról és elmentünk fagyizni. Hazamentünk 5 óra felé, majd készülődni kezdtünk.

Az én szettem:

Vani ruhája:

A hajamba egy cuki fehér haj pántot tettem, a hajamat behullámosítottam, majd egy szép sminket tettem fel, és egy kis fehér boríték táskát kaptam a kezembe. Vani hagyta csak úgy hagyta megszáradni a haját, és cica szemeket csinált magának. 7 órakor hívtam egy taxit, majd még javítottam a sminkemen. Lementünk, majd 2 perc múlva a taxi előállt. Elvitettük magunkat a helyre, majd amikor kiszálltunk, mosolyogva fellélegeztem.

-Remélem élvezni fogod. Gyerünk.-karoltam bele, majd bementünk a bárba. Sok ember volt, mint mindig. Kértünk mindketten egy kis Martinit, majd beszélgetve elfoglaltunk egy kis asztalt. 

-Nagyon elegáns hely. Ha megint lesz egy kis szabadnapunk, esténk, elmehetnénk bulizós helyre is.

-Oké, benne vagyok. De ugye nem baj hogy ide jöttünk?-kérdeztem aggódva.

-Nem dehogyis, örülök hogy itt lehetek veled, és bemutatod ezt a helyet. Még sosem voltam hasonló helyen.-mosolygott, majd koccintottunk és ittunk. Nem sokkal később egy öltönyös férfi lépett mellénk, de amikor felnéztem az arcára, azt hittem elájulok. Chuck.
-Jó estét hölgyek.-mosolygott, majd Vanira nézett, és erősen stírölte.-Hogy hívnak gyönyörű?
-Vanessa.-mosolyodott el Vani.
-Chuck Bass. Örülök, hogy megismertelek.-mondta, majd megpuszilta a kézfejét, Vani pedig elpirult.
-Chuck, beszélhetnénk?-álltam fel, majd elhúztam magammal.-Mit művelsz és mit keresel itt?-ripakodtam rá.
-Gondoltam benézek. Tudod, sokszor jövök ide. Csinos a kis barátnőd.-mosolyodott el.
-Felejtsd el őt. Szállj le róla. Nem engedem, hogy tönkre tedd. Neki szeretetre van szüksége, nem kihasználásra. Sokkal jobbat érdemel nálad.
-Ennyire ne ess túlzásba a féltékenykedéssel, baby.-morogta. Ott helyben legszívesebben felpofoztam volna.
-Állj le Chuck, és szállj le rólunk.-mondtam, majd mérgesen otthagytam volna, de vissza húzott.
-Mért nem jöttél hozzám? Fontos lett volna.
-Mert nem akarlak látni, és el akarlak felejteni örökre, érted? Nem értem mért nem lehet ezt felfogni.
-Nem ez lenne a véleményed, ha eljöttél volna. Levettelek volna a lábadról. Újra az enyém lehetnél.-simított végig a kezemen, mire én nemes egyszerűséggel a képébe nevettem. Azok után amit velem tett, komolyan ezzel jön?
-Ezt te sem gondoltad komolyan.-mosolyogtam, mire remény vesztett és megalázott tekintettel nézett rám. Még mindig mosolyogva mentem vissza az asztalunkhoz, majd leültem a helyemre, Chuck pedig húzott mellénk egy széket.
-Tudod, szépségem, ha te is benne vagy, valamelyik nap találkozhatnánk.-flörtölt Vanival Chuck, mire én megforgattam a szemem.
-Szerintem ennél jobb ötleted is volt már az életedben Chuck.-mondtam, mire mind a ketten rám meredtek. Vani értetlenül, Chuck elégedetten. Azt hiszi, hogyha a legjobb barátnőmmel összejön, féltékeny leszek. Egy frászt. Engem egyáltalán nem érdekel, kivel kavar, csak ne a legjobb barátnőmet tegye tönkre.
-Persze, benne vagyok.
-Oké. Péntek, 8 óra. A hoteleteknél várlak.-mondta, majd nyomott egy puszit az arcára.-További szép estét, hölgyeim.-mondta, majd lelépett. Marha szép...
-De király!-sikítozott Vani.
-Az!-válaszoltam nyersen.
-Mi a bajod vele? Ne légy előítéletes.-mondta. Nem akartam elmondani neki, hogy Chuck az exem.
-Chuck egy rossz ember.
-Mért lenne az?
-Mert régóta ismerem. Szerintem nem kéne találkozni vele.-mondtam.
-Ha nem bánod, én azért megismerném.-motyogta.
-Jó, mindegy, váltsunk témát.-mosolyogtam. Még 1 órát beszélgettünk, majd hazamentünk. 10-re hazaértünk, majd lefürödtünk és beraktunk egy jó kis vígjátékot. Éjfél körül álomra hajtottuk a fejünket.

3. fejezet - Szőke kis újonc

Másnap reggel 9kor keltett minket Rosa.
-Lányok, gyertek, jön az új lány! -mondta. Gyorsan fogat mostam, lezuhanyoztam, sminkeltem és felöltöztem, majd lenyargaltam a lépcsőn. Bementem az étkezőbe, majd megláttam egy szőke hajú, csinos és gyönyörű lányt.
-Szia, Dorina vagyok.
-Heló, én meg Vanessa. Örülök hogy megismertelek, te leszel a szoba társam.
-Hogyhogy?
-Rosa osztott be minket. Nyugi, semmi hülye szokásom nincs.-nevetett.
-Nyugi, nekem sem.-nevettem én is. -Gyere megmutatom a szobánkat.-mondtam, majd felszaladtunk a lépcsőn és bementünk a szobánkba. Új szoba. :3 Eddig pótággyal laktam Lexiéknél.
-Ez nagyon szép. -mosolygott, majd elfoglalta az ablak előtti ágyat. Én meg a fal mellettit.
-Beszélgessünk!-huppant az ágyamra, és rám mosolygott.
-Oké. Dorina Marceau vagyok, francia. Apukám Leslie, anyukám Mariann, öcsém szintén Leslie. 6 éve modellkedem, 20 éves vagyok.
-Francia vagy? De jó neked. Én Vanessa Carlo vagyok, 20 éves, amerikai. Anyukám Bridget, húgom Linda, apukám Ivan. A szüleim kiskoromban elváltak. Én két éve modellkedem.
-Király. Elmegyünk vásárolni ketten? Ma úgy is szabadnapunk van.-mosolyogtam.
-Aha! Tök jó lenne.-mosolygott.-Csak előbb kipakolnék, ha nem gond.
-Nem, dehogy is, nekem is át kell pakolnom ide.-mondtam, majd áthurcoltam. 1 óra alatt készen voltunk, majd elindultunk. Fogtunk egy taxit, majd a kedvenc helyemre mentünk, ami tele van mindenféle márkás bolttal. Berontottunk, majd rögtön elleptük a butikokat. 1 óra körül, jó sok szatyorral beültünk egy pizzázóba.
-Fuh, te aztán tudsz vásárolni.-nevettem fáradtan.
-Te sem panaszkodhatsz.-nézett végig a szatyraimon.
Mindketten gyrosos pizzát ettünk, ezért úgy döntöttünk hogy elfelezünk ketten egyet. Kaja után hazaindultunk. De még előtte sétálgattunk egy kicsit a városban. Amikor elfáradtunk, hazamentünk.
-Nagyon jókat vettünk, nagyon jó volt a nap. Köszönöm, hogy befogadtál és hogy ennyire összebarátkoztunk.
-Szerintem is jó nap volt, és én is örülök hogy összebarátkoztunk. Tudod, nem nagyon volt még igaz bartátom a lányok között.
-Ígérem, jó barátod leszek-ölelt meg.
Ő egy olyan lány, akinek bármit elmondhatok. Igaz, hogy csak fél napja ismertük egymást, de úgy éreztem hogy megbízhatok benne.
-Köszönöm.-mosolyogtam rá. Már délután 5 óra volt, úgyhogy lepakoltuk a cuccainkat, majd Vanival elmentünk fagyizni. Miközben sétálgattunk a parkban, egy fekete hajú srác rohant felénk, majdnem fellökött.
-Bocsi!-mondta, majd tovább rohant és beugrott egy limóba. Utána paparazzók mentek, de ő már elhajtott a limóval.
-Oké, ez fura volt.-nevettem.
-Ki lehetett ez hogy paparazzók futottak utána?
-Hát ez egy jó kérdés. De a haja bejön.-röhögtem, majd hazafelé vettük az irányt. Otthon a lányok már készülődtek a vacsorához, így mi is beültünk a konyhába és vártuk a kaját. Én egy rozs kenyeres szendvicset ettem. Vacsi után Vanival felmentünk a szobánkba.
-Figyelj, gyorsan lefürdök jó?
-Persze.-mondta. Lezuhanyoztam a kedvenc kakaó vajas tusfürdőmmel, miközben a mai napon gondolkoztam. Örülök, hogy ennyire összebarátkoztunk, talán ő lesz az egyik legjobb barátnőm? Az is meglehet. Miután lezuhanyoztam, Vani is megtette ezt, majd lefeküdtünk aludni, ezután a fárasztó nap után.

2. fejezet - Az ördög DKNY-t visel

Miután a limónk elgurult a kondi terem elől, kipréseltem az összes levegőt a tüdőmből.
-Valami baj van? -lökött oldalba Lexie.
-Nem, jól vagyok!-mosolyogtam rá, majd elmerültem a gondolataimban, miközben a csajok a ma esti divat bemutatóról fecsegtek. Nem értem. Hogy bukkant fel Chuck megint? Mit keresett pont itt? Talán tudta, hogy ide jövünk? Nem értek semmit. De nem is érdekel. Remélem, hogy soha többé nem kell látnom az egoista képét. A limó leparkolt, és mindannyian kiszálltunk. Yeah, Spa szalon. Itt minden van. Szőrtelenítés, masszás, arc és haj ápolás, láb ápolás, stb.
-Lányok, a Spa szalon után elmegyünk a kínai étterembe, utána pedig a stúdió felé vesszük az irányt. Most pedig, szintén 2 órátok van, használjátok ki. Az összes kezelésen végigmentem, hamar elrepült ez a 2 óra. A kínai étteremben sushit ettem, míg a többiek tésztás és hasonló ételeket. Nagyon unom magam. Kéne egy jó barát. Nem találom a helyem. Pedig 2 éve a lányokkal dolgozom. De kéne egy barát. Amíg így elgondolkodtam, észre se vettem, hogy a lányok már állnak fel és indulnak.
-Dorina, indulunk. -szólt Rosa, én pedig gyorsan felpattantam és indultam.
-Elnézést.-motyogtam, majd beszálltam a limóba. Ál mosolyt varázsoltam az arcomra, majd hallgattam a lányok sztorizgatását. Nagyon vártam az estét. Ez az én világom. Szeretek szerepelni, végigsétálni a kifutón és élvezem, ahogy a gyönyörű ruhákban megnéznek az emberek. A stúdióban mindenkit rögtön beleültettek egy székbe, és elkezdték kicicomázni. A hajamat kivasalták, cica szemeket kaptam, és egy nagyon stílusos ruhába bújtattak. Már csak fél óra van a kezdésig, nagyon izgulok. Sokszor csináltam már ilyet, de azért mégis van bennem egy kis félsz. Rosa kiment a kifutóra köszönteni a vendégeket. Kezdődik a show. 3. vagyok, és az első lány már kiment. A második is. Kifújtam a levegőt és a kifutóra léptem. Magabiztosan mentem végig a kifutón, de amikor megláttam azt a bizonyos személyt, azt hittem a lábaim a földbe gyökereznek. Próbáltam nem hülye fejet vágni. Pózoltam a kifutó végén, majd visszamentem. Ezt nem hiszem el. Már itt is követ. Muszáj beszélnem vele. Rosszul érzem magam amiatt, hogy itt van. Bárcsak elmenne. Vagy nem tudom. A divat bemutató végén visszaöltöztünk, majd egy pohár pezsgővel megünnepeltük a végét.
-Lányok, büszke vagyok rátok, hogy ilyen színvonalas showt csináltatok. Mindenkinek nagyon tetszett, tuti benne lesztek az újságban. Koccintsunk a sikeretekre! -mondta, majd mindenki mindenkivel koccintott.
-Lányok, aki akar elmehet valahova, de legkésőbb éjfélkor mindenki érjen vissza a szállásra.-mondta Rosa.
Király, legalább beszélhetek Chuckkal. Mindenki indult a maga útjára. Kimentem az utcára, majd körül néztem. Sehol, senki, pedig azt gondoltam hogy tuti meg akar majd alázni. Előkaptam a telefonom, és írtam neki egy SMS-t. Már majdnem rámentem a KÜLDÉS gombra, amikor valaki megfogta a derekam.
-Jó estét szépségem. Nagyon dögös voltál a kifutón.-motyogta valaki a fülembe.
-Chuck, ne! Engedj el. Beszélnem kell veled.-fordultam meg, majd a szemeibe néztem.
-Mond! -mosolygott önelégülten.
-Miért követsz?
-Nem követlek.
-De követsz és idegesít. Köztünk mindennek vége örökre. -mondtam. Tekintete elkomolyodott, majd intett egyet egyet, mire megjelent egy fekete limuzin.
-Gyere velem, ezt nem itt kell megbeszélnünk.
-Mi? Nem!-mondtam, de a következő pillanatban Chuck limójában találtam magam.
-Mit művelsz?
-Semmit. Elmegyünk hozzám, éjfélkor pedig hazaviszlek.
-Nem!-tiltakoztam, de nem tudtam mit tenni. A limuzin megállt a Bass háznál, mi pedig kiszálltunk és bementünk a házba. Chuck öntött magának Martinit, majd helyet foglalt az egyik fotelben.
-Ülj le kérlek!-mondta teljes nyugodtsággal.
-Nem akarok!-mondtam, mire felsóhajtott. -Inkább azt mond el, mért jöttünk ide.
-Mért vagy ennyire ellenséges velem? Nem hozzád méltó ez a viselkedés.
-Nem az a fontos. Mért jöttünk ide.
-Mert nem akartam az utcán veszekedni veled.
-Nem veszekednék, ha leszállnál rólam. Nem értem mért követsz.
-Mert eszembe jutottak a régi idők. Amikor doromboltál a fülembe, amikor baby-nek hívtál, a közös alvások.-mondta, mire teljesen elpirultam.
-Ez rég volt Chuck.
-Igazán? Akkor mért mondod még mindig olyan gyönyörűen a nevem, mint régen?-jött közelebb hozzám. Alig volt pár centi köztünk. Ajkaink érintették egymást, de csak egy apró csók erejéig. Utána észhez tértem és eltoltam magamtól.
-Hagyj békén!
-Nem ezt akarod! Tudom!-mosolyodott el önelégülten.-Az ajkaid ezt mondják, de te mást akarsz.-simított végig a számon.-Még mindig szeretsz. Ha nem szeretnél, már ellöktél volna magadtól.-mondta, én pedig megtettem, majd elégedetten rámosolyogtam. Elnevette magát, majd végig simított az állán. Ivott a Martini-ból, miközben folyamatosan engem fürkészett. Kínosan éreztem magam.
-Tudod, ahelyett hogy még mindig utánam koslatnál, kereshetnél magadnak barátnőt.
-Tudod, ahelyett, hogy itt osztod az észt, bevallhatnád hogy szeretsz. Azóta is.-húzta össze a szemeit, majd lehúzta a maradék Martinit. Lehunytam a szemem és kifújtam az összes levegőt. Nem akartam itt lenni. Nagyon nem. Főleg amikor mögém jött és a derekam köré fonta a karját.
-Mért vallanám be hogy szeretlek, amikor nem is? Valld be te!-morogtam kelletlenül.
-Még mindig olyan makacs vagy mint régen. -nevetett, majd a nyakamba puszilt.
-Chuck engedj el. Én ezt nem akarom.-mondtam, de tovább haladt, Egyik keze a fenekemre csúszott, a másik a derekamon pihent.
-Kérlek Chuck.-estem pánikba. Nem akartam hogy megerőszakoljon. Chuck képes rá. Minek is jöttem vele egyáltalán?
-Gyere velem. -kezdett húzni magával, de kirántottam a karom a kezei közül és az ajtó felé rohantam. Chuck utánam, majd megfordított és az ajtóhoz préselt. Ajkai a nyakamat fedezték fel, miközben a combomat simogatta.
-Chuck eressz el!-löktem el magamtól, majd kirohantam az ajtón. A karom után kapott, majd visszacipelt a szobájába. A szoba túlsó sarkán lévő fotelbe ültem, ő pedig velem szembe.
-Hány óra van?
-11. Fél óra múlva hazaviszlek.-mondta.
-Szeretném, hogy ha nem erőszakoskodnál velem úgy mint az előbb.
-Rendben.
-Köszönöm.
-Mikor találkoztál utoljára Mariannal és Leslievel meg az öcséddel?
-Hétvégén megyek hozzájuk. És Bart?
-Megvan, köszi. Minden oké vele.
-Oké, örülök.-mondtam, mire óvatosan bólintott és ivott egy kis Martinit. Fél óra múlva lementünk a limóhoz, majd beültünk és a házunk felé mentünk.
-Köszönöm Chuck, hogy elhoztál. Jó éjt.
-Jó éjt neked is.-mondta, majd kiszálltam és bementem. Felmentem a szobánkba, lefürödtem, majd lefeküdtem aludni.

1. fejezet - Találkozás a múlttal

Egy csilingelő hangra ébredtünk. Minden reggel Rosa, a főnök nőnk kelt minket.

-Jó reggelt lányok, ideje felkelni. Hosszú nap elé nézünk.-mosolygott, majd elhagyta a szobát. A megszokott szoba társaim, Lexie, Elena és Jordan álmosan pislogtak rám.

-Mehetek elsőnek zuhanyozni?- kérdeztem, mert én voltam a legfrissebb a társaságból. 

-Persze, menj csak! -legyintett Jordan. Összekapkodtam a tusfürdőm, a törölközőm, fogkefém, fogkrémem, a mai napra szánt ruhámat és bementem a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam, miközben a hétvégén járt az eszem. A hétvégére szabadságot kaptunk, és hazamehetek anyáékhoz. 2 hete nem láttam őket, hiányoznak már nagyon. A gyors reggeli zuhany után fogat mostam és felöltöztem. Ahogy kimentem, behullámosítottam a hajam majd az étkezőbe mentem. Már 5-6 lány ott volt, így odacsapódtam hozzájuk és vettem a garnéla rákból. Amikor nagyjából mindenki megérkezett, kivéve Amy, az örök késő, Rosa beszélni kezdett.

-Nos lányok, ma egy picit edzegetünk és gyakorolgatunk, ugyanis ma este DKNY divat bemutató, ahol ti lesztek a modellek. -mondta, mire hangos ujjongásban törtünk ki. -A másik, holnap új csapat tag érkezik hozzátok. Mindenki bánjon vele kedvesen, hogy minél hamarabb beilleszkedjen. 1 óra múlva találkozunk lányaim. -mondta Rosa, majd hagyott minket enni. Összepakoltam a táskámba pár dolgot (edző cucc, víz, pénz, igazolványok, fésű, smink, haj gumi, haj csatt, stb.), majd az aulába mentem. Amyre szokásosan várnunk kellett öt percet, majd elindultunk. Az edzőteremnél megálltunk, majd berontottunk. Amilyen gyorsan csak lehet, átvettem az edző cuccom, majd amikor kimentem volna, megláttam egy olyan személyt, akivel sose akartam újra találkozni. Az exem, Chuck. Annyira dühös lettem, hogy legszívesebben odaszaladtam volna és addig rugdosom amíg mozog. De ezt két okból nem tehettem meg. 

1. A sajtó és a botrány miatt.

2. Mert pont az volt a célom, hogy ne vegyen észre.

Amíg ő a futó padon volt, én karra edzettem, amikor ő súlyzózott én futottam. Ez mind szép és jó, de nem is én lennék, hogyha nem futottam volna bele.

-Lám lám, ki jár errefelé? Régen láttalak.

-Chuck eressz el! -küzdöttem, miközben a falnak tolt.

-Hm, cseppet sem változtál, ugyan olyan tüzes és erőszakos vagy mint régen.-mormolta. 

-Hagyj békén, jól tudod hogy köztünk vége mindennek és ez sosem fog megváltozni. Te is éled a saját életedet, és én is az enyémet.

-Ki beszélt arról, hogy vissza akarlak szerezni? 

-Szerintem elég egyértelmű. Chuck vissza kell mennem, nemsoká megyünk vissza a csoportommal. -rántottam ki a karomat a szorításából, majd elviharzottam. A comb és popsi erősítő részre mentem. A tükörből láttam, hogy Chuck engem figyel, ezért picit elpirultam, de próbáltam úgy tenni, mintha nem vettem volna észre. Hál istennek 1 óra múlva elhagytuk a helyet, és magamban reméltem, hogy többé nem látom Chuck Bass-t.

Bevezető

Sziasztok! Dorina Marceau vagyok, egy vicces, jó fej, őrült 20 éves francia modell csaj, aki minden buliban benne van. Lassan 6 éve modellkedem, különböző divat cégeknél modellkedtem már, köztük Louis Vuitton, Chanel, Pepe Jeans, Dolce & Gabbana, Retro Jeans, DKNY, stb. Dolgoztam már együtt Cara Delevingne-el, Miranda Ker-rel, Adriana Lima-val és még számos más modellel. Van egy csoportom, akikkel járjuk együtt a világot. 11-en vagyunk. Név szerint: Én, Molly, Penelopé, Olivia, Maria, Jenny, Elena, Jordan, Lexie, Amy, Gabriella. Nem olyan borzasztó modellnek lenni, mint azt sok ember hiszi. Ha kedvünk van, nyugodtan ehetünk a Mekiben, kihagyhatunk egy sport napot, stb.

Magánéletem: 18 évesen költöztem véglegesen New York-ba. A szüleim is jöttek velem, itt tengetik a mindennapjaikat. Hetente, rosszabb esetben 2 hetente látom őket a munkám miatt. Büszkék rám, amikor említenek a TV-ben, rádióban, és mindenben támogatnak. Van egy öcsém, Leslie. Anyukám Mariann, apukám szintén Leslie. Nagy szüleimet havonta látogatjuk meg sajnos. Nincs legjobb barátnőm. Akit a legjobb barátnőmnek neveztem, vele megszakadt a kapcsolatom. Keresem a helyem a lányok között. El vagyok velük, de egyik sem az a lány, akinek az összes titkomat elmondhatnám. Szeretném, ha megtalálnám végre a helyem, és találnék egy legjobb barátnőt :)

Főszereplők:)

Dorina Marceau

Vanessa Carlo

Adam Lambert

Chuck Bass