18. fejezet - "Öröm lesz még egyszer legyőzni téged!"

Reggel édes puszikra keltem, amik a hasamon landoltak.
-Kelj fel gyönyörű!-mondta Adam, majd felmászott hozzám és nyomott egy puszit a homlokomra, majd átölelt. Elmosolyodtam, majd nyomtam egy puszit a kezére.
-Jó reggelt!-motyogtam.
-Jó reggelt, kicsim! Hogy aludtál?
-Melletted? Tökéletesen! És te?
-Én is!-mondta. Megfordultam, majd nyomtam a nyakára egy puszit, majd a szájára is. Elmosolyodott, majd elengedett, hogy fel tudjak kelni.
-Imádom látni, hogy az én cuccaimat hordod.-mondta, mire elmosolyodtam.
-Jó illatú!-szagoltam bele a pólójába, majd kutakodni kezdtem a saját szekrényemben ruháért. Gyorsan felvettem egy melegítőt, majd a fürdőbe mentem és fogat mostam, ló farokba fogtam a hajam. Mire visszamentem a szobámba, már Adam is felöltözött. Miután megpuszilt, bement ő is fogat mosni. Leszaladtam a lépcsőn, majd a konyhába mentem.
-Jó reggelt!-mosolyogtam, majd leültem a családomhoz, akik éppen gofrit reggeliztek.
-Jó reggelt! Adam?-kérdezte Anya.
-Öhm, fogat mos, mindjárt jön.-mondtam, majd tettem csokit a gofrimra, meg tejszín habot és enni kezdtem. Hát, a tervem az volt, hogy félbehajtom és harapom, de kifojt az egész csoki és tejszín hab, gondolom csodás látványt nyújtottam.
-Jó regg....öhm.-nézett rám furán Adam.
-Szia!-mosolyogtam, csokis fogakkal.
-Így csábít!-mondta az öcsém, mire felnevettem.
-Oké!-ült le mellém Adam nevetve, majd ő is enni kezdte a gofrit, de ő kulturáltabban. Vagyis, elvágta, és villával ette. Reggeli után a csapnál megmostam az arcom, mert tiszta csoki meg tejszínhab volt a szám körül.
-Így már jobb!-vigyorodott el Adam, én pedig kinyújtottam rá a nyelvem, majd egy puszit a szájára.
-Gyerekek, mi elmegyünk vásárolni, kb. 2 óra és itthon vagyunk!-jelentette be Apa.
-Én pedig átmegyek Daniellehez.-mondta az öcsém, majd el is indult. Anyáék is elhagyták a házat, így ketten maradtunk.
-Mit csináljunk?-álltam elé, majd ujjaimmal az arcát simogattam. Elmosolyodott, majd megcsókolt.
-Hmm, lenne egy pár ötletem.-markolt a fenekembe, mire felnevettem. Még egyszer megcsókoltam, majd a szobámba vezettem. Hagytam, hogy lefektessen az ágyra és megcsókoljon. Elkezdtük lekapkodni egymásról a ruhadarabokat, majd átadtuk magunkat az érzéseinknek.

******

-Szeretlek!-hajtottam a mellkasára a fejemet. Átkarolt, majd nyomott egy puszit a fejemre.
-Én is szeretlek!-mondta, majd államnál fogva magához húzott és megcsókolt.
-Na akkor.....mikor megyünk gyrosozni?-vigyorogtam.
-Öhm.....mikor menjünk?-közelített ismét.
-Hmm....nem tudom.-mondtam, majd megtettem azt a pár millimétert, ami elválasztott minket egymástól. Nyelvemet a szájába tuszkoltam, mire elmosolyodott. Elhúzódtam egy kis idő múlva, majd felültem hogy fel tudjak öltözni. Miután ez is megvolt, lementem a nappaliba, és ott megvártam Adamet, miközben Bellát dédelgettem és a TV-t néztem. Pár perc múlva éreztem, hogy valaki a nyakamba puszil. Elmosolyodtam, majd megvártam amíg leül mellém.
-Anyudék?-kérdezte.
-Nem tudom, már itt kéne lenniük.
-Arra gondoltam, hogy jövőhéten elmehetnénk az én szüleimhez, és bemutatnálak nekik.-mondta, én pedig teljesen elképedtem.
-Komoly?-néztem rá, mire vigyorogva bólogatni kezdett.-Júúúj oké!-ugrottam a nyakába, majd megölelgettem.
-Nem hittem, hogy ennyire örülsz majd neki!
-Hogyne örülnék? Ez király.-mondtam még mindig mosolyogva.
-Örülök, hogy örülsz. Holnap mi a programod?-kérdezte.
-Hát, öhm, szerintem lesz vagy fotózás, vagy divatbemutató. Neked?
-Ma este elutazom, kedden délben jövök haza.
-Hova?-kérdeztem meglepetten.-Nem is mesélted.
-Tudod, amikor a menedzseremnél voltam, akkor beszéltük, hogy hívták egy koncert miatt, Los Angelesben. Szóval, ha nem probléma, 3-kor legkésőbb eltudnánk indulni?
-Jajj pici mért nem mondtad? Persze, hamarabb is ha kell. Hívsz majd ugye?-kérdeztem aggódó tekintettel.
-Persze!-nevetett fel, majd nyomott a homlokomra egy puszit. 10 perc múlva megérkeztek anyáék. Kimentünk az udvarra, majd odamentünk segíteni becipelni a sok szatyrot.
-Anya, felvásároltátok a boltot?-nyafogtam, miközben az egyik zacskót vonszoltam magam után. Már majdnem benn voltam, amikor Adam kivette a kezemből, és bevitte a konyhába.
-Héé, egyedül is be tudtam volna vinni!-kiáltottam utána.
-Láttam.-nevetett, majd kijött és nyomott a homlokomra egy puszit.
-Anya, Leslie mikor jön haza?
-Nem tudom, ebédre biztos itthon lesz. Mit csináltatok, amíg nem voltunk itthon?
-Hát...öhm...-néztem Adamra, aki gyorsan kisegített.
-Filmeztünk.-mosolyodott el.
-Az jó!
-Igen...anya, mi Adammel nem ebédelünk itthon, nem probléma?
-Nem, dehogyis, de visszajöttök még mielőtt elmentek ugye?
-Persze. Elmegyünk gyrosozni James bácsihoz, de 3kor el kell mennünk, mert Adam megy Los Angeles-be.
-Add át üdvözletünket! Oké, koncertre?-mosolygott Anya.
-Igen. Várom már nagyon. Szeretem az ottani közönséget.-mosolyodott el. Bementünk a házba, majd anya kiadta nekem, hogy porszívózzak fel az emeleten, ő főz, apa és Adam pedig megnézik az állatokat. Igen, apám nagyon állatbarát, sok állata van. Délre végeztem, és az öcsém is hazajött. Ketten kimentünk apáékhoz, hogy megnézzük őket. A látványtól sírni tudtam volna a nevetéstől. Adam segített apának behajtani őket a helyükre és hát elég vicces látvány volt Adam egy bottal a kezében. Az öcsémmel nem bírtuk ki nevetés nélkül. Ezt Adam is észre vette, morcosan ránk nézett, majd szaladni kezdett felénk. Én felsikítottam, majd menekülni kezdtem, de hamar utolért. Felkapott a vállára, majd csikizni kezdett.
-Neeeeee, hagyd abba!-kapálóztam nevetve.
-Majd ha nem gúnyolsz ki!
-Jóó, nem gúnyollak ki csak tegyél le!-mondtam, majd ütögetni kezdtem a hátát. Pár másodperc múlva a lábam már a talajon volt.
-Bolond!-durciztam be, majd összefontam a karomat. Hiba volt, mivel Adam szeme rögtön a melleimre tévedt.-És még perverz is!-fordultam neki háttal. Leslie már szakadt rajtunk, én pedig elmosolyodtam azon, ahogy nevetett.
-Bocsiii!-ölelt át hátulról Adam, majd megcsókolta a nyakam.
-Perverz vagy és bolond.-fordultam meg, majd össze érintettem a homlokom az övével. Nyomtam egy puszit a szájára, majd elmosolyodtam.
-Szeretlek.-motyogta.
-Én is.-mondtam, majd megcsókoltam.
-Gyerekek!-szólt ránk Apa, aki pont akkor jött be az állatoktól.
-Bocsi!-húzódtam el gyorsan Adamtől, aki csak nevetett rajtam. Bementünk a cuccainkért, bepakoltuk őket a kocsiba, majd elköszöntünk anyáéktól.
-1 óra és jövünk!-mondtam, majd beültem Adam mellé és elindultunk.
-Na, hova menjek?
-3 utcával arrébb van a kedvenc gyrososom. Oda.-mondtam. Pár perc alatt ott voltunk, majd bementünk a helységbe. Kislány koromban rengetegszer voltam itt, és a főnökre, James bácsira úgy tekintek, mint a nagybátyám vagy a keresztapám.
-James bácsi!-mosolyogtam, amikor megláttam a kicsit pufók, velem egy magas, bajszos bácsit.
-Dorka! Mi járatban erre felé? Kész nő lettél!-ölelt magához.
-Hát, itthon voltam, és a barátommal eljöttünk gyrosozni, meg gondoltam meglátogatlak. Amúgy ő Adam, Adam ő James bácsi! Amúgy anyáék üdvözölnek!-mondtam, miután kezet fogtak, James bácsi visszament a pult mögé, mi pedig elé álltunk.
-Én is üdvözlöm őket!-mosolyodott el.
-Rendben, átadom! Adsz 2-t a specialitásodból?-kérdeztem.
-Persze! Adam, csípős mehet bele?
-Igen, köszönöm!-mondta. James bácsi tőlem nem is kérdezte, mert tudja hogy nem szeretem.
-Na és mi újság? Múltkor láttalak a TV-ben.-mosolygott.
-Igen, továbbra is modellkedem. És képzeld, jött egy új lány, ő lett a legjobb barátnőm,
-A kis szöszi?
-Igen, Vanessa.-mondtam, majd átvettem a kész gyrosokat.
-Örülök, hogy boldog vagy.
-És veled mi újság?-kérdeztem James bácsitól.
-Semmi, Emily most kezdi majd az egyetem utolsó évét, a feleségem dolgozik, ugyan ott, én pedig vezetem a büfét-mosolygott.
- Maja néni mit is dolgozik?
-Egy divatlapnál tanácsadó.
-Tényleg.-nevettem fel.-És milyen egyetemre is jár Emily?
-Mi lett veled New Yorkban?
-Sajnálom, James bácsi!-nevettem.
-Amúgy dietetikusnak tanul.
-Jajj, nagyon büszke vagyok rá! Mikor lesz a diplomaosztó?
-Nem tudom, majd értesítünk előtte.-mosolygott.
-Rendben, köszönöm. De most megyünk James bácsi!
-Oké. Hiányoztál, örülök, hogy tudtunk beszélgetni.-ölelt magához.
-Nekem is hiányoztál, James bácsi!-öleltem vissza.
-Majd kereslek, sziasztok!-mondta.
-Szia James bácsi!
-Viszont látásra!-mondta Adam, majd elindultunk. Elmentünk az egyik közeli parkba, majd egy padra leülve megettük a gyrost.
-James bácsai tud valamit.-nevetett Adam.
-Igen, nagyon ügyes. Olyan fincsiket csinál.-mondtam mosolyogva.
-Honnan ismered?
-Gyerek koromban rengeteget jártam nála, meg anyáék régi barátja. Szóval régi ismerős. De nagyon szeretem.
-Az király. Jó fej az öreg!
-Igen, az!-nevettem.-De még annyira nem öreg, azt hiszem 56 éves.
-Értem. Mehetünk?-kérdezte, majd nyomott egy puszit a homlokomra.
-Persze, induljunk.-mondtam, majd felugrottam a hátára, ő pedig elvitt a kocsihoz.
-Köszönöm, Jean.-nevettem, majd beültem a kocsiba, ő is, és elindultunk. Amikor odaértünk anyáékhoz, kiugrottam a kocsiból, majd bementem a házba, Adam pedig utánam.
-Anya, másfél óra múlva megyünk.-mondtam, majd megöleltem.
-Rendben kislányom, mikor látunk legközelebb?
-Hát, ha minden jól megy, 1 hét, ha nem, akkor 2 hét.-biggyesztettem le az alsó ajkam.
-Ha legközelebb jössz elmegyünk Párizsba a nagyiékhoz, rendben?
-Júúúj, király! Nagyon várom.-visongtam.
-Na miaz?-kérdezte Adam, amikor odajött hozzánk.
-Ha megint jövök haza megyek Páááárizsbaaa!-mondtam, majd a nyakába ugrottam.-Nagyiékhoz.-nevettem.
-Na az király!-vigyorgott.-Hozol nekem souvenirt?
-Aha!-nevettem.-És te nekem LA-ből?-öleltem át a nyakát.
-Mindenképp.-mondta, majd nyomott egy rövid csókot a számra.
-Öcsiiii!-kiabáltam.
-Tessék.
-Fürdünk? Még van másfél óránk.-mosolyogtam.
-Aha!-mondta, majd felment a lépcsőn. Adammel mi is felmentünk, átöltöztünk fürdőruhába, majd kimentünk az udvarra.
-Bombaaaa!-ordította az öcsém és Adam egyszerre, majd beleugrottak a medencébe.
-Idióták.-fogtam a fejem. Ennek következtében kaptam 2 mérges szempárt, majd az egyiknek a tulajdonosa, Adam kimászott majd belelökött a vízbe.
-Hülyeeee!-jöttem fel sikítva a víz alól, mire mind a ketten elkezdtek nevetni.-Egyáltalán nem vicces.-durciztam be, mire még jobban nevettek.
-Mivel engesztelhetlek ki?-jött vissza Adam a vízbe.
-Semmivel, utállak.-fordultam el tőle morogva.-Öcsi, hol a labda?
-Öhm, kihozom, benn van.-mondta, majd kiment a vízből.
-Semmivel?-ölelte át a derekam Adam, majd nyomott egy csókot a nyakamra. Belül már rég meghaltam, de ezt neki nem kell tudnia.
-Igen.-mondtam, mire megmarkolta a fenekemet. Elhúzódtam tőle, majd úszni kezdtem. Szerettem volna egy kicsit játszani vele. Hogy ne csak ő kergessen az őrületbe a szexiségével. Miután öcsi visszajött, labdázni kezdtünk. A labda Adamhez elé esett. Oda úsztam hozzá, majd amint elhúztam a labdát, ügyeltem rá, hogy óvatosan végig húzzam a kezem a fürdőnadrágján. Meglepetten nézett rám, én pedig majdnem elnevettem magam. Nem sokáig játszottunk, utána öcsi bement, de mi még maradtunk hűsölni Adammel.
-Gonosz vagy.-ült le a lépcsőre, majd az ölébe húzott.
-Igen? Miért is?-kérdeztem huncutul.
-Tudod te azt....-morogta, majd a nyakamba puszilt. Halkan elnevettem magam, majd kimásztam az öléből. Nyomtam egy csókot a szájára, majd kimentem a vízből. Bementem a házba, fel a szobámba, majd gyorsan, amíg Adam fel nem jött átöltöztem.
-Pedig direkt siettem!-mondta komoran, amikor bejött és meglátta, hogy fel vagyok öltözve.
-Ilyen amikor sietsz? Akkor milyen lehetsz, amikor lassú vagy?-nevettem fel, mire besértődött. Felöltözött, utána pedig beleültem az ölébe, de még a derekamat se karolta át.
-Hééé!-nyafogtam.
-Mondtam hogy gonosz vagy!-tette karba a kezét, mire elmosolyodtam és megcsókoltam. Ezt persze nem utasította vissza, rögtön körülölelte a derekamat, és így ültünk jó néhány percig. Utána kiszálltam az öléből, össze pakolgattam a maradék holmimat, majd lementünk a többiekhez.
-Gyerekek, mikor is mentek?
-Öhm, bepakolunk a kocsiba, és egy 15 perc múlva.-mondtam, majd megöleltem Apát és Anyát is. Beraktam a táskámat, majd vissza szökdécseltem a házba.
-Remélem jövőhét végén tudok jönni, ha nem akkor sajnos csak 2 hét múlva találkozunk.-mondtam szomorúan.-És akkor megyünk a nagyiékhoz ugye?-vigyorodtam el.
-Igen, a nagyiék mondták, hogy már nagyon várnak minket.-mondta mosolyogva Apa.
-Király, nekem is hiányoznak már.-mondtam mosolyogva.-Öcsi, mi van Danielle-l?
-Semmi, ha elmentetek lehet hogy átugrom hozzá.
-Oké, add át az üdvözletünket!-fogtam meg Adam kezét.
-Rendben.-nevetett. Még pár percet beszélgettünk, de aztán sóhajtva felálltam a kanapéról.
-Bocsánat, de nekünk most indulnunk kell.-néztem az órámra szomorúan.
-Szia öcsi!-mondtam neki, majd megöleltem és megpusziltam.
-Szia Apa!-öleltem és pusziltam meg őt is, ő pedig jó erősen megölelgetett.
-Megyünk Párizsba!-pacsizott le velem, mire felnevettem.-Szia kislányom!-nyomott még egy puszit a fejemre, majd átadott Anyának.
-Szia kicsikém! Várunk minél hamarabb haza!-ölelt és puszilt meg.
-Rendben Anya! Sietek!-mosolyogtam. Adam is elbúcsúzott, majd kimentünk a kocsihoz.
-Jó utat gyerekek, vigyázzatok magatokra, szeretünk titeket!-integettek.
-Rendben, ti is vigyázzatok magatokra, mi is szeretünk!-intettünk vissza, majd kihajtottunk a kapun. Ilyenkor, amikor elhagyom a házunkat, mindig szomorú vagyok, ezért az út első 5 percében nem is szóltam Adamhez, csak elkenődve bámultam ki az ablakon.
-Minden oké?-simította meg a combomat.
-Persze, csak ilyenkor mindig kicsit szomorú vagyok.-mosolyodtam el, vagyis inkább próbáltam egy erőltetett vigyort az arcomra erőltetni, de valószínűleg úgy nézhettem ki, mint egy idióta, így inkább hanyagoltam az ötletet. Adam megértett, addig, amíg vissza nem tért az életkedvem, csak csendben vezetett mellettem. Amikor aztán megállt a Mc Donald's mellett, elmosolyodtam.
-Én csak egy kávét kérek most!-nyomtam egy puszit az arcára, miközben vártunk a sorunkra a Mc Drive-ban.
-Én kérek kaját is!-vigyorodott el, majd megcsókolt. A mögöttünk lévő autósok dudálni kezdtek, ezért leakadtam Adamről, és az első ablakhoz hajtottunk.
-Jó napot! Üdvözlöm Önöket a Mc Donald's-ban, miben segíthetek?
-Jó napot! 2 Mc Café-t és 2 sajtburger menüt kérünk.-mondta Adam az 50es éveiben járó, tűzpiros hajú nőnek, aki lassan pötyögte a gépbe a rendelést.
-Mért veszel 2 menüt?-kérdeztem, miközben Adam odaadta a pénzt.
-Mert úgyis éhes leszel!-mondta majd miután megkapta a visszajárót, a nő megszólalt.
-Rendben, fáradjanak a következő pulthoz! Köszönjük, hogy nálunk vásároltak, további szép napot!-mondta unott fejjel, majd behúzta az ablakot.
-Ha a lelkesedés fájna.....
-Már ordítozna.-egészített ki Adam. A következő pultban egy kedves fiatal fiú dolgozott, szerintem még nálam is fiatalabb.
-Sziasztok! 2 kávé és 2 sajtburger menü ugye?-kérdezte egy Colgate mosoly kíséretében.
-Igen!-mosolyodtam el én is.
-Tessék!-nyomta Adam kezébe a zacskókat.-Köszönjük, hogy nálunk vásároltatok! Jó étvágyat! Sziasztok!-kacsintott.
-Köszönjük, szia!-mondtuk, majd elhajtottunk.
-A kis fiú hogy bepróbálkozott!
-Igen, kis aranyos!-mosolyodtam el.
-Ezt hogy érted?-vonta fel a szemöldökét.
-Kis fiú!-mondtam nyugodtan.
-Rendben.-morogta. Én csak mosolyogva megforgattam a szemem, majd beleittam a kávémba. Adamnek igaza volt, utána rögtön nyúltam az egyik zacsiért és kivettem belőle a szendvicset. Adam, mivel vezetett, nem bírta megoldani, ezért kicsomagoltam neki is, majd enni kezdtünk. A hazaút gyorsan eltelt, hamar odaértünk a hotelhez.
-Kedden este, fél 8-ra itt vagyok érted!-fordult felém, miután leparkolt.
-Rendben! Sok sikert kicsim!-vigyorogtam, majd odahajoltam hozzá.-Mikor hívsz?
-Hmm, holnap reggel.-mondta, majd megcsókolt. Pár perc múlva elengedett, én pedig elégedetten végig nyaltam az alsó ajkam.
-Oké! Kedden találkozunk, jó utat!
-Köszönöm, neked pedig jó munkát!-mondta. Még utoljára megcsókoltam, majd kiszálltam a kocsiból, Adammel együtt. Felnyitotta a csomagtartót, és kivettem a táskám, majd miután Adam lecsukta az ajtót, hozzá bújtam.
-Szia kicsim!-ölelt szorosan magához.
-Szia édes! Szeretlek!
-Én is szeretlek!-mondta, majd eltolt egy kicsit és megcsókolt. Miután elengedett, még egy utolsót intettem neki és bementem a hotelbe. Gondoltam, hogy Vani még nincs itthon, és igazam is lett. Kipakoltam a táskámból, beindítottam as mosógépet, összerámoltam a táskámban, majd lementem az aulába.
-Hová hová, szépségem?-állított meg Nate.
-Ha nem lennél az utamban, már a plázába tartanék.-mosolyogtam erőltetetten, majd próbáltam kikerülni, de nem engedett.
-Én is pont oda tartok, beszélni szeretnék a tulajjal. Jössz velem?-kérdezte. Gondolkoztam pár pillanatig, majd döntöttem.
-De csak azért, mert nem akarok taxira költeni.-indultam el, ő pedig lassan sétált utánam. Beültünk a limójába, majd elindultunk a pláza felé. Egész úton próbáltam nem hozzá szólni, főleg a hétvégén történtek után, de nem hagyott nyugton.
-Milyen volt a hétvégéd?
-A szombatom borzalmas, a vasárnap fantasztikus!-mosolyodtam el.-Kurva bunkó húzás volt, amit velem műveltél Nate!-akadtam ki. Nem bírtam magamban tartani a Nate iránt érzett gyűlöletem.
-Hű, neked aztán gyorsan változik a hangulatod!-nevetett.
-Nem volt vicces Nate! Egy önző, kegyetlen, egoista bunkó vagy!-kiabáltam.
-Nyugodj le most már!-morogta.
-Nem bírok lenyugodni! Megaláztál az egész családom előtt! Mindenki ki volt borulva. És te eközben csak röhögtél a markodban!
-Nem így volt, Marceau! Hallgass meg!-fordult felém.
-Álljon meg!-szóltam a sofőrnek, mire lassítani kezdett.
-Ne! Menjen tovább!-mondta a mellettem ülő fiú.
-Nate!-néztem rá felháborodva.
-Nem érdekelsz! Tudom, hogy mindenki ki volt borulva. És éppen ezért csináltam. Megmondtam, hogy bosszút állok. Meg mondtam, hogy nem hagyom magam. És azt is, hogy tönkre teszlek!-mondta, majd elégedetten elmosolyodott.
-Jól tudod, hogy nem tudsz legyőzni. Hiszen egyszer én már megtettem. És....az egész a te hibád. Mindig is a tiéd volt és mindig is a tiéd lesz. Talán lett volna esélyed, ha hamarabb szólsz. De te ezt nem tetted meg mert féltél. Gyerekként viselkedtél, és féltél. Az meg nem az én hibám, hogy közben engem megtalált a szerelem. Csak sajnálni tudlak.-mondtam, majd kínosan felnevettem.-Öröm lesz még egyszer legyőzni téged!-forgattam meg benne a kést utoljára a szavaimmal, majd kiszálltam a kocsiból, mert időközben megérkeztünk. Elégedetten becsaptam magam után az ajtót, majd bementem a plázába. Amint beléptem az ajtón, megcsörrent a telefonom.
-Szia Vani!-kaptam fel.
-Szia! Mizujs? 2 óra és otthon vagyok.-mondta.
-Én már haza értem, a plázában vagyok. Várom hogy hazaérj. Beszélnünk kell.-mondtam, miközben bementem a Prada-ba.
-Mi történt?
-Semmi baj. Nate. Majd személyesen elmesélem. De most megyek, a Prada-ban vagyok. 2 óra múlva találkozom. Sziaa!
-Rendben, szia!-mondta, majd kinyomtam. Vettem a Prada-ban egy fehér ruhát, a Tally Weijl-ben egy bolyhos pulcsit, a H&M-ben egy bőrszoknyát és egy fekete fehér pöttyös inget, a Topshopban pedig egy magassarkút. Miután felvásároltam a plázát, elindultam kifelé. Nate limója még a parkolóban állt, ezért gyorsan beültem egy taxiba, mielőtt kijött volna. Hazavitettem magam, majd fáradtan felmentem a szobánkba. Kipakoltam a ruhákat, amiket vettem, majd Vani lépett be az ajtón.
-Helóka!-vigyorgott.
-Szia!-ugrottam a nyakába.
-Mizu?-kérdezte.
-Semmi, most értem haza én is pár perce. Megnézed miket vettem?-mosolyodtam el.
-Júúj, persze.-visongott. Megmutogattam minden cuccot, majd leültünk az ágyra és beszélgetni kezdtünk.
-Na milyen volt a hétvégéd? És tényleg, miről is akartál beszélni?
-Mindent sorjában. Adammel megérkeztünk anyáékhoz, bemutattam nekik őt, aztán ebédeltünk, beszélgettünk, minden. Ebád után elmentünk aludni. Amikor felkeltem, csöngettek és képzeld, Nate volt az.
-Mit keresett az ott?
-Hát, az egész napomat elcseszte, este pedig, amikor az öcsém meghívta az új barátnőjét hozzánk vacsira, Nate kinyögte a drogos sztorit.-mondtam, majd lehunytam a szemem, hogy ne sírjam el magam.
-Jézusom!-ölelt meg rögtön.-Esküszöm, hogy megölöm.-morogta.-És a szüleid mit szóltak?
-Hát, ki voltak borulva. Anyám sírt, és mindenki ledöbbent. De utána elmeséltem mindent, úgyhogy megnyugodtak a kedélyek.-mosolyodtam el.
-Ez akkor sem menti fel Nate-t az alól, amit tett. Egy önző barom.
-Direkt akar tönkre tenni. Ma, amikor indultam a plázába összefutottam vele és felajánlotta, hogy elvisz. És én hülye elmentem vele. Aztán a kocsiban összevesztünk és kitálalt. Ismét elmondta, hogy tönkre akar tenni és bevallotta, hogy direkt mondta el. Mondjuk mintha erről magamtól nem jöttem volna rá....-morogtam kelletlenül.
-Sajnálom.
-Nem kell. Nem tud legyőzni. Én egyszer már megtettem, másodjára is sima ügy lesz.-mosolyodtam el.-Gyere, vacsi idő van!-vigyorogtam. Karon ragadtam a barátnőmet, majd lementünk vacsorázni.
-Sushiii!-vigyorgott Vani.
-Kedvencem!-mosolyodtam el, majd falni kezdtem. Vacsora után felmentünk az emeletre, majd mindketten lezuhanyoztunk és fogat mostunk.
-Na és a mai napod?
-Hát, az jó volt.-haraptam az alsó ajkamba.
-Na mi volt? Csak nem??-kérdezte tátott szájjal.
-De.-nevettem el magam.
-Ti kajak anyudéknál keféltetek?-nevetett Vani is.
-Hát ez így kimondva elég bizarrul hangzik.
-De hogy?
-Hát, anyáék vásárolni voltak, öcsi a csajánál....
-Jó, felfogtam.
-Oké. Aztán elmentünk James bácsihoz gyrosozni, utána pedig még anyáékkal voltunk kicsit és jöttünk haza. Na és a te hétvégéd?
-Úúú nagyon jó volt. Találkoztam nagyiékkal, régi barátnőimmel, és voltunk csúszdaparkban a családdal. Ma pedig grilleztünk.-mosolygott.
-Na, az tök király.-nevettem.
-Holnap pedig végre talizok Chuckkal.-visongott.
-Igen, jó neked, én kedd estig nem talizok Adammel.-biggyesztettem le az alsó ajkam.
-Mert?
-LA-be megy ma, koncertezni.-mosolyodtam el.
-Az jó! De csak 2 nap.
-Igen.
-Holnap nem alszok itthon, nem probléma?-harapta be az alsó ajkát.
-Nem, semmi gond, megleszek egyedül.-nevettem.
-Akkor jó! Aludjunk, holnap hosszú napunk lesz!-oltotta le a lámpát.
-Rendben! Jó éjt Vani!
-Neked is, Dorka!-mondta, majd pár perc múlva mindketten elaludtunk. Vagyis én biztosan...

17. fejezet - "Hol voltál Nate?"

Reggel nyűgösen ébredtem. Nem akartam felkelni, hiszen 6 órát aludtam.
-Lányok, nem akartok menni?-kérdezte Rosa, amikor már harmadjára szólt és nem keltünk fel.
-Jajj, dehogynem. Vani, ébredj!-ültem fel, majd megdörzsöltem a szemem. Kimásztam a fürdőbe, majd belenéztem a tükörbe. Összeráncoltam a homlokom, majd megmostam az arcom. Utána fogat mostam, és sminkeltem, a hajamat pedig ló farokba fogtam. Ezek után elégedetten néztem a tükörbe. Kijöttem a fürdőből, és átadtam Vaninak a terepet.
Ezt vettem fel mára:

Vani pedig ezt: 

Gyorsan összekapkodtam a cuccomat, mert már csak 15 percem volt. Beraktam minden smink cuccom, a haj ápolási dolgaimat, ruhákat, telefon töltő, laptop, laptop töltő, telefon. 

-Drága Vanessám, holnap tali!-ölelgettem meg. 

-Jó hétvégét!

-Neked is!-mosolyogtam, majd elhagytam a szobánkat és lementem a hallba. 

-Szia Daniel! Jó hétvégét!-köszöntem a portásnak. Mosolyogva visszaköszönt, én pedig kimentem a hotel elé és vártam Adamet. Amikor megláttam az ismerős Mustang-ot, elmosolyodtam. Adam leparkolt pont előttem, majd felnyitotta a csomagtartót. Gyorsan bedobtam a cuccomat, majd bepattantam mellé. Lecsukta a csomagtartót (automata), majd rám nézett.

-Szia csini!-mosolygott.

-Szia!-mondtam, majd megcsókoltam.-Sajnálom a tegnapot.

-Semmi baj! Vicces volt.-nevetett fel.-De tényleg csak a feladat miatt kívántál?-kérdezte kacéran, mire vállba bokszoltam. 

-Szeretlek!-nyomtam egy csókot a szájára.-Induljunk.-mondtam. Fél úton megálltunk a KFC-be, mert már nagyon korgott a gyomrom. 

-Éhenkórász!-mondta Adam.

-Ne mondd, hogy te nem vagy éhes!-durciztam.

-Is-is.-mosolyodott el, majd átölelt és beálltunk a sorba.

-Mit csináltatok még tegnap?-kérdezte. 

-Hát....-kezdtem bele, de ekkor 3 csaj jött oda hozzánk. 

-Bocsi!-mondta Adam, majd adott nekik autogramot meg csinált velük képet. Utána elmentek a lányok, de pont mi kerültünk sorra, ezért megint nem tudtam mesélni. Én és Adam is egy Qurrito-t kértünk, menüben. Leültünk egy két személyes asztalhoz, én pedig rögtön belefogtam a kajálásba.

-Na?

-Most komolyan azt akarod, hogy tele szájjal beszéljek?-nevettem fel, majd beleittam a Mojitomba. 

-Aha.-vigyorgott.

-Hát jó.....felelsz vagy merszeztünk, mint tudod. Vaninak ki kellett kiabálni az ablakon, hogy ő egy idióta, Jordannak le kellett smárolnia Danielt, nekem meg felhívni téged. Úúú, és képzeld, Jordan és Daniel hétfőn randiznak.... Megcsal.-kezdtem el szipogni, mire Adam vigyorogva megdobott egy sült krumplival. Én is felnevettem, majd tovább ettem.

-Aztán.....megjött Molly. Biztos lefeküdtek Nate-l, legalábbis a kinézete alapján ezt szűrtük le. Aztán ittunk Martinit, majd körmöt festettünk, stb. Meg sztár pasikat pontoztunk.-haraptam be az ajkam, mire Adam rögtön kíváncsi tekintettel vizslatott.

-Öhm.....asszem volt Zayn Malik, neki 10-est adtam. Vani reakciója ez volt Zaynre: Jézusom életem szerelme!-nevettem.-Aztán amikor téged mondtak, én is ezt csináltam.-mosolyogtam.

-Haha....ebből nem mászol ki ilyen könnyen.-morogta.

-Tudod, hogy csak téged szeretlek. Hűséget fogadtam, nem vakságot. Én se szólok rád, amikor megnézel egy nálam 20 milliószor szebb csajt.-motyogtam.

-Tudom. És én is csak téged szeretlek.-fogta meg a kezem. Elmosolyodtam, majd tovább ettem. Amikor befejeztük a kajálást, kivittük a tálcákat, majd beültünk a kocsiba és indultunk tovább. 

-Na és mi volt még?

-Hát, buliztunk, táncoltunk, aztán Molly kidobta taccsot, így befejeztük a bulit.-húztam el a számat.-De így is volt vagy 3 óra mire elaludtunk.-nevettem fel.-Álmos is vagyok.

-Oké....tehát akkor elvoltatok.

-Jaja, nagyon jól éreztem magam.-mosolyogtam.

-Örülök neki szívem. Kedden lesz egy film premier, eljössz velem?-kérdezte.

-Melyik film premierje lesz?

-World War Z. Zombis.

-Oké, elmegyek veled.-tettem a kezem a combjára. Ő elmosolyodott, majd megfogta a kezemet. Benyomtam a rádiót, ahol Ariana Grande - Break Free c. száma ment. Rögtön énekelni kezdtem a borzalmas hangommal, gondolom Adam örült neki.

-Énekesnek is elmehetnél!-mondta, mire felnevettem. Mások is mondták már, hogy nincs rossz hangom, de szerintem borzasztó vagyok. Jött pár béna szám, majd leadták a Whataya Want From Me-t. 

-Szívem!-sikítottam fel, majd hangosabbra vettem a rádiót és énekelni kezdtem. Amikor vége lett a számnak, lehalkítottam a rádiót, majd vigyorogva Adamre néztem.

-Azt hiszem, újból beléd szerettem.-mondta, mire felnevettem. Én minden mosolyánál újra belé szeretek, de ezt neki nem kell tudni.

-Én is szeretlek!-mondtam.-Ú, na itt kanyarodj be. És a nagy sárga a mi házunk.-tapsoltam izgatottan, mire Adam felnevetett.

-Olyan sok van.-értetlenkedett.

-Ajj a 63-as szám.-mondtam. Adam dudált a ház előtt, majd pár másodperc múlva nyílt a kapu. Adam leparkolt a fa alá, majd kiszálltunk a kocsiból. Anyáék már ott álltak, úgyhogy be is mutattam Adamet.

-Anya, apa, öcsi, ő itt Adam.-mosolyogtam.-Adam, ők a szüleim, Mariann és Leslie, az öcsém szintén Leslie. Ő pedig a kutyusom, Bella.-mosolyogtam, majd megsimogattam a szerelmemet. Vagyis Bellát.

-Jó napot uram!-fogott kezet apámmal.

-Tegezz nyugodtan.-mosolygott.

-Rendben!-mondta Adam zavartan.

-Szia Adam, engem is tegezz nyugodtan.-mondta anyu, majd megölelte.

-Oké, akkor szia.-mondta. Az öcsémmel lepacsiztak, majd anyáék beinvitáltak a házba. 

-Mindjárt jövünk, csak felvisszük a cuccainkat.-mondtam, majd a kocsihoz léptem. Megvártam, míg Adam felnyitja a csomagtartót, majd kivettem a táskám.

-Nyugi, ne izgulj, jó lesz, bírnak téged!-nyugtattam Adamet, mert úgy láttam picit izgul.

-Nem, jól vagyok.-mondta, majd nyomott a számra egy puszit. Lecsukta az ajtót, majd mondtam, hogy kövessen. Felmentünk a szobámba, majd az ágyra dobtuk a cuccainkat. 

-Szeretlek!-karoltam át a nyakát, majd megcsókoltam. Fenekemre csúsztatta a kezét, az enyém pedig végigvándorolt a felső testén, majd már épp az érzékeny területéhez nyúltam volna, amikor lefogta a kezem.

-Eszedbe ne jusson!-morogta, én pedig gonoszul kuncogni kezdtem. Még nyomtam egy utolsó csókot a szájára, majd lementünk. Anya rögtön maga mellé rendelt, hogy segítsek neki ebédet készíteni, Apa, öcsi, meg Adam pedig kimentek az udvarra. 

-Nagyon helyes srác ez az Adam. Hány éves is?-kérdezte anya.

-28.-vigyorogtam.

-Nem túl idős hozzád?

-Apa 6 évvel öregebb nálad. Adam se sokkal több.-rántottam meg a vállam.

-Rendben. Csak mondom, hogy ha nem jön be neked, lepasszolhatod.-nevetett.

-Anya! 42 éves vagy!-mondtam.

-Psszt, ne öregíts!-morgott, mire felnevettem. Anyám őrült. Gyorsan megcsináltuk a krumplipürét, majd találtuk az ebédet.

-Szólj a fiúknak, én addig meg terítek.-mosolygott Anya. Felvettem a papucsomat, majd kiugráltam a kertbe. A fiúkat a műhelyben találtam meg, és éppen az öcsém biciklijén szereltek valamit. Ahw, Adam olyan dögös volt szerelés közben.

-Fiúk, ebéd!-szólaltam meg, mire mind a hárman összerezzentek.

-Végre már!-mondta Apa, majd elindult befelé. Öcsi utána, én pedig bevártam Adamet. Felkelt a földről, majd leporolta magát, és mosolyogva közelített felém.

-Előbb mosd meg a kezed!-parancsoltam rá, mire felnevetett és teljesítette a kérésem.

-Előbb mosd meg a kezed!-parodizált ki, én pedig ráöltöttem a nyelvem. 

-Gyere enni!-fogtam meg izmos karját, ő pedig direkt befeszített. Felnevettem, majd húztam magam után az étkezőig, ahol a családom már ebédelt. Lehuppantunk mi is a székekre, majd szedtünk magunknak a gőzölgő, fincsi húslevesből.

-Na és mi újság New Yorkban?-mosolyodott el Anya.

-Hát, semmi különös. Vani is ment haza, tegnap pizsipartyt csaptunk a lányokkal, tegnap előtt pedig Adam koncertjén voltunk.

-És milyen volt? Adam, hallottuk az új számodat, nagyon jó lett.-mosolygott Anya.

Köszönöm!-mondta Adam.-Jó volt a koncert. A közönség is élvezte, legalább is azt vettem észre, meg mi is.

-Az szuper.-mondta Anya. 

-Na és veletek mizu?-kérdeztem, majd kikanalaztam az utolsó csepp levest is a tányéromból.

-Semmi különös, apád meg én is dolgozunk. Öcséd pedig élvezi a nyarat. 

-Este jön az új csajom vacsorára, végre megismerheted.-vigyorodott el az öcsém.

-2 hete még Tifany-ért siránkoztál.-nevettem fel.

-Jó, de ez a csaj sokkal rendesebb és aranyosabb, mint Tifany valaha is volt.-rántott vállat. Anya a levest kicserélte a második felére, ami grillezett csirke volt krumplipürével meg savanyúsággal. A családom jobban megismerte Adamet, és Adam is a családomat, szóval mindenki boldog volt. Ebéd után megetettem Bellát, majd  szokásosan elvonultunk 1 órára aludni.

Adam levette a pólóját, amit én magamra vettem, plusz még a bugyimat hagytam magamon, Adam meg csak a bokszerét. Kuncogva bebújtam mellé az ágyba, majd megcsókoltam.

-Mire készülsz?-kérdezte, miközben én egyre közelebb másztam hozzá. 

-Hmm, semmire.-mondtam, majd lesmároltam. Végigsimítottam pociján, majd a bokszere szélénél megállt a kezem. Ő mindeközben végigsimított a derekamon, majd megmarkolta az egyik mellem. Halkan felnyögtem, majd most már én is magabiztosan tenyereltem rá a lényegre. Halkan a csókunkba nyögött, én pedig elmosolyodtam. Már majdnem lehúzta rólam a bugyit, amikor elhúzódtam tőle. 

-Nem lehet, meghallhatják.-kuncogtam.

-Mért kínzol?-mondta, majd a nyakamba csókolt.

-Nem kínozlak, csak szeretlek.-vigyorogtam.

-Én is szeretlek.-mondta. Utoljára megcsókoltam, majd megbeszéltük, hogy alszunk, és pár perc múlva már az álmok világában sétálgattunk.

********

1 óra múlva keltem arra, hogy csöngetnek. Lementem, megsimítottam Bella fejét, majd kinyitottam az ajtót. Életemben nem lepődtem meg ennyire, ugyanakkor legszívesebben kilöktem volna az út testre, hogy üsse el egy kamion. Ahogy gúnyosan rám vigyorgott, kedvem lett volna felképelni.

-Csinos bugyi!-harapott az alsó ajkába. Kínosan húzogattam lefelé Adam pólóját magamon, hogy legalább a bugyim ne látszódjon ki.

-Nate??-kérdeztem.-Mi a fenét keresel itt?

-Hiányoztak a szüleid, meg az öcséd idióta viccei.-mosolyodott el. Hát igen, én és Nate régen legjobb barátok voltunk, sokszor járt nálunk, néha még akkor is amikor én nem voltam itthon. 

-Nathaniel!-kiabálta apám, majd odajött hozzánk. 

-Szia!-mosolygott Nate, majd megölelte.

-Mi újság Nate? Hol voltál? Hiányoztál.-vigyorgott apám. 

-Kanadában. De most már visszajöttem, örökre.-nézett rám egy szemtelen mosollyal az arcán. Mivel anyám is közeledett felénk, hogy üdvözölje Nate-t, én inkább leléptem. Mérgesen felfutottam a szobámba, majd becsaptam magam mögött az ajtót, amit Adam egyáltalán nem díjazott.

-Ezt nem hiszem el!-dühöngtem, majd az ágyra vetettem magam. 

-Mi történt?-morogta Adam a párnájába, majd felült. 

-Nate itt van.-mondtam halkan.

-Mi?-dörzsölte meg a szemét. Nem hiszem, hogy felfogta amit mondtam.

-Nate itt van!-gesztikuláltam.

-Mit keres itt?-nézett rám. 

-Nem tudom. Mondtam, hogy tönkre akar tenni. És....itt is megpróbálja.

-De mi nem hagyjuk, ugye?-vigyorgott.

-Imádom, hogy tudod mit akarok mondani.-nevettem, majd megcsókoltam. A csókunk kicsit elhúzódott, majd kopogásra lettünk figyelmesek. Elhúzódtam Adamtől, majd nyílt az ajtóm. 

-Ohh.....sziasztok!-mosolygott Nate.

-Menj a fenébe, jó?-morogtam, majd karba tettem a kezem. Nate szeme rögtön a melleimre kalandozott, ezért inkább magamra húztam a takarómat.

-Mi van már?-kérdeztem.

-Semmi.....csak mondani akartam, hogy a szomszédban leszek.

-A vendég szobában? Mondd csak, meddig szándékozol rontani a levegőt?

-Este lelépek, nyugi.-mosolygott. 

-Remek....

-Na nem zavarok, sziasztok!-mondta, majd becsukta maga mögött az ajtót. Én a fejemre nyomtam a párnám, ordítani kezdtem, és kapálózni a lábammal. Hát, igen, ebben a pillanatban fel tudtam volna robbanni konkrétan. Annyira nem így képzeltem el a hétvégémet. Adammel és a családommal akartam lenni, nem ezzel a felfújt hólyaggal. Legszívesebben most kilógatnám az erkélyen. Hisztimből Adam nevetése zökkentett ki. 

-Ne röhögj! Mindent el fog cseszni!-biggyesztettem le az ajkamat.

-Most beszéltük meg, hogy ezt nem hagyjuk. Ne viselkedj ilyen nevetségesen, gyere, alázzuk porig.-kacsintott, majd megcsókolt. Amint elhúzódott, felugrottam az ágyamból, majd felöltöztem. 

Ezt kaptam magamra: 

Megvártam, amíg Adam is elkészül, majd ahogy kilépett a fürdőből, elmosolyodott.

-Gyönyörű vagy poci!-mondta, majd nyomott egy puszit a homlokomra. Kimentünk a szobámból, majd le a lépcsőn egyenesen a nappaliba. 

-Dorka itt van Nate!-vigyorgott az öcsém.

-Fantasztikus!-mosolyogtam gúnyosan Nate-ra, ő pedig vissza rám. Kimentem az udvarra, majd a medencéhez mentem. Leültem a szélére, majd belelógattam a lábam. Bellus rögtön mellém jött, majd nyalogatni kezdte az arcomat. Nevetve megsimogattam, majd néztem Adamet, ahogy közeledett felém. Leült az egyik napágyra, megpuszilta a fejemet és megsimogatta Bellát.

-Ennél nagyobb seggfejjel még életemben nem találkoztam. 

-Nyal anyáméknak, mi?

-Igen. Borzalmas egy alak.-szinte köpte a szavakat. Hát igen, mind a ketten gyűlöljük. Pár perc múlva az öcsém Nate társaságában megjelent az udvaron.

-Tudjátok mit? Fürödjünk!-vigyorogtam, majd felálltam és felszaladtam a szobámba. Átvettem a bugyimat, utána pedig a melltartómmal szerencsétlenkedtem.

-Segítsek?-kérdezte Adam.

-Igen, köszi!-mosolyogtam magamban. Gyorsan bekötötte, én pedig lehuppantam az ágyra, és telefonoztam, míg ő is fel nem öltözött. Amikor elkészült, felugrottam a hátára, majd levitettem magam a lépcsőn, onnan pedig az udvarig futottam. Sikítva a medencébe vetette magam. A víz kellemes hőmérsékletű volt, de mégis kicsit fáztam. Ahogy feljöttem a víz alól, valakinek a karjai között találtam magam.

-Sziaaa!-vigyorogtam Adamre, majd megcsókoltam, Nate szeme láttára. Csak én, Adam, Nate és az öcsém fürödtünk, anyáék elmentek a TESCO-ba. 

-Hogy hívják az új barátnődet?-kérdeztem öcsitől, majd felszálltam Adam hátára. 

-Danielle.-mosolygott.

-Jajj, nagyon várom hogy megismerjem.-vigyorogtam.-Biztos kedves.

-Igen az. És képzeld, tegnap előtt hozott sütit is.

-Akkor apáék tuti bírják.-nevettem fel.-Kíváncsi vagyok!-mondtam, majd nyomtam Adam nyakára egy csókot. Óvatosan elmosolyodott, miközben hátrahajtotta a fejét és megcsókolt.

-Khm....szobára.-mondta Nate. 

-Fogd be, Archibald.-morogtam kelletlenül. Amióta itt van, nem csinált semmit, de még nincs vége a napnak, szóval......akármikor mondhat vagy tehet olyat, amivel a földre tapos. Hiszen szinte minden titkomat tudja. Teljesen ismer. Kivéve ugye azt az egy évet, amíg távol volt. De már biztos kiderített mindent. Ahogy látom, nem egy olyan ember, aki könnyen feladja. De nem tud érdekelni. Akármit csinál, én is tudok róla mindent, és bármit, bármikor felhasználhatok ellene. 

-Jól vagy?-zökkentett ki Adam a gondolataimból. Megráztam a fejem, majd elmosolyodtam.

-Igen, csak elgondolkoztam.-mondtam. Leugrottam a hátáról és felajánlottam, hogy vízi csatázzunk. Hát, abból annyi lett, hogy a végére már mind annyian fulladoztunk a víztől, ami az orrunkba ment. Kijöttünk a medencéből, majd Adammel lefeküdtünk egy nap ágyra, és betakaróztunk egy törölközővel.

-Nagyon fázok.-vacogtam. A fogaim is összekoccantak néha, és a bőröm libabőrös lett. Közelebb bújtam Adamhez, ő pedig átkarolt. Pár percig így feküdtünk, majd amikor az öcsém a slaggal lelocsolt, bementem.

-Idióta!-kiabáltam vissza még az ajtóból, majd felszaladtam a szobámba. Levettem magamról a bikinimet és az ágyba bújtam. Pont jókor, mert nyílt az ajtóm. 

-Adnál törölközőt?-jött be Nate.

-Nincs rajtam semmi....-sóhajtottam, mire szemtelenül elmosolyodott. Megforgattam a szemem, miközben magam köré csavartam a takarót. Kivettem egy törölközőt a szekrényemből, majd a kezébe nyomtam.

-Köszönöm.

-Nincs mit, elmehetsz!-mondtam. Hallottam, hogy felnevet, de nem érdekelt. Visszafeküdtem az ágyamba, majd pár másodperc múlva Adam lépett be az ajtón. 

-Végre már!-vigyorogtam. Felnevetett, majd odajött és leült az ágyamra.

-Nincs rajtam semmi...-mosolyogtam.-Nem csatlakozol?-fogtam meg a kezét. Kajánul elmosolyodott, majd nevetve lehajtotta a fejét. Beharaptam az alsó ajkam, miközben végignéztem, hogy megszabadul a vizes fürdő nadrágjától, majd bebújik mellém. Alighogy ezt megtette, ajkait az enyémekre tapasztotta. Az egyik keze a fenekemre csúszott, de mivel hideg volt, ezért előrébb tornáztam magam. Éreztem, hogy mellkasunk, hasunk, majd végül a lábaink is találkoznak. Lefektettem őt az ágyra, majd a combjain foglaltam helyet. Óvatosan elmosolyodott, miközben lehúzott magához és megcsókolt. Pár másodperc múlva maga alá fordított, én pedig felnevettem.

-Ne nevess!-mondta, majd csikizni kezdett.

-Hogy ne nevessek, amikor csikizel??-sikítottam.-Neee, hagyd abba!-nevettem. Picit abbahagyta, majd nyomott egy puszit a homlokomra, de utána megint elkezdte. Sikerült kimásznom alóla, majd az ajtóhoz szaladtam, de háttal neki. Hátra néztem, mire felnevetett. 

-Gyere vissza!-morogta.

-Nem akarok!-motyogtam.

-Akkor sajnos erőszakkal hozlak ide!-mászott ki az ágyból, majd felém közelített. Amikor kezei a derekamat érintették, gyorsan megfordultam, majd megcsókoltam. Felugrottam, lábaimat meg a dereka köré fontam. Amikor elhúzódtam, mosolyogva széttúrtam a haját, miközben homlokon pusziltam.

-Gonosz vagy! Most komolyan elcipeltetted magad ideáig?-kérdezte, én pedig halkan felnevettem. 

-Aha!-vigyorogtam, majd hagytam, hogy lefektessen az ágyamra. 

-Kívánlak kicsim!-morogta a fülembe. Dereka köré fontam a lábaimat, majd lerántottam magamhoz. Halkan felnyögött, majd puszilgatni kezdte a nyakamat.

-Most nem lehet pici! Eskü bepótoljuk!-mondtam, majd kimásztam alóla. Szomorú tekintettel vizslatott, amíg felöltöztem. Tudom hogy akarja, én is akarom, persze. De az öcsém, akármelyik pillanatban beronthat, Nate úgyszintén, a szüleim, meg ha jól hallom, pont most érkeztek meg. Megfésültem a hajamat, majd odamentem Adamhez. 

-Öltözz fel, és gyere, menjünk le!-mosolyogtam. Kiskutya szemekkel felnézett rám, mire felsóhajtottam.-Szívem, én is kívánlak! De most nem lehet! Anyáék megjöttek, Leslie és Nate is akármikor beronthatnak. 

-Rendben, megértem!-vigyorodott el. 

-Oki!-mosolyogtam, majd hagytam, hogy felálljon és felöltözzön. Gyorsan felkapkodta magára a ruháit, majd felhúzott az ágyról, megcsókolt, utána pedig lementünk a többiekhez.

-Na sziasztok!-mondtam anyáéknak.-Mit vettetek?

-Vacsihoz valót. Csinálok spagettit.-mosolygott anya.

-Öhm....oké.-mosolyodtam el, majd Adamhez mentem.

-Szegény csaj, tudod, mondtam, hogy randin ne együnk spagettit. Hát...ma este is beégek.-nevettem fel.-Meg valószínűleg a lány is.

-Nyugi, nem foglak kinevetni.

-Reméltem is.-mondtam, majd adtam egy csókot a szájára. Ő kiment apáékhoz beszélgetni meg sörözni, én pedig anyának segítettem. Ajj, remélem Nate nem mond semmi hülyeséget, és nem bassza el az estét....kitelik tőle. 

-Mit csináltatok amíg odavoltunk?

-Hát, fürödtünk a medencében, utána meg beszélgettünk, megszárítkoztunk, stb.

-Na az jó! Én megfőzöm a spagettit, te pedig csináld meg a szószt! Istenem, nem leszünk kész, 1 óra múlva jön Danielle!-idegeskedett Anya. Felrakta főni a tésztát, utána pedig felporszívózott az étkezőben meg a nappaliban, én addig megcsináltam a bolognai szószt, majd megterítettem. Kinéztem az ablakon, ahol láttam, hogy a fiúk beszélgetnek, nevetgélnek, söröznek, úgy hogy picit meg nyugodtam. 

-Csöngettek!-vigyorogtam, majd kimentem az udvarra. Leslie rám mosolygott, majd az ajtóhoz ment. Adam odajött hozzám, nyomott egy puszit a fejemre és kíváncsian vártuk, hogy ki lehet az öcsém új barátnője. 

-Szia!-mondta az öcsém, majd megcsókolta. Amikor elengedte, megláttunk egy gyönyörű, szőke hajú lányt.

-Dorka, Adam, Nate.....ő Danielle.-mosolygott. 

-Szia, Danielle Anderson vagyok!-lépett oda hozzám, majd megölelt és megpuszilt. 

-Szia, Dorina Marceau, Leslie nővére! Örülök, hogy megismertelek.-mosolyogtam. Nate-nek is bemutatkozott, majd amikor Adamhez lépett, elállt a lélegzete. 

-Úristen, Adam Lambert! Hatalmas rajongód vagyok, kérhetek egy autogramot??-ujjongott. Felnevettünk, majd Adam elmosolyodott. 

-Szia, Adam Lambert vagyok!-nyújtott neki kezet.

-Danielle Anderson!-rázott vele kezet, majd Adam megölelte. 

-Mire adjam az aláírást?-kérdezte Adam.

-Öhm....erre a papírra!-vigyorgott Danielle, majd Adam kezébe nyomott egy kis darab papírt. Ő aláfirkantotta, majd bementünk anyáékhoz.

Ő Danielle: 

-Anya, apa, megjött Danielle!-mosolygott Leslie.-És hatalmas Adam fan.-nevetett. 

-Igen!-mosolygott Dani. Apáék is üdvözölték, majd leültünk a vacsihoz. 

-Na és hol ismerkedtetek meg?-kérdeztem izgatottan, miközben szedtem magamnak a spagettiből.

-Hát, Danielle most jön majd a sulinkba, de itt lakik tőlünk nem messze, és a parkban találkoztunk.

-Ó, tehát akkor 9.-es leszel? 

-Igen!-mosolygott, majd neki láttunk a vacsinak.-És ti hol ismerkedtetek meg?-nézett felváltva rám és Adamre.

-Öhm...hát ez egy vicces sztori.-mosolyogtam.-A legjobb barátnőmmel, Vanival sétálgattunk a parkban, amikor Adam nekem jött. Bár akkor még nem ismertem.

-Hülye paparazzik.-morogta Adam az orra alatt, mire felnevettem.

-Igen, és aztán rá pár napra összefutottunk Chuck hoteljében, az aulában.-mosolyodtam el. 

-És nem is tudtad, hogy ki vagyok, látod, Dani rögtön felismert!-mosolygott Adam, én pedig kinyújtottam rá a nyelvemet. 

-Mesélj picit magadról!-mondta Nate.

-Hát, rendben. 15 éves vagyok. Öhm...New York-i, apám Darren Anderson, anyám Lily Woodsen. Szeretek lovagolni, saját lovam is van. Szeretek zenét hallgatni, a barátaimmal lógni és deszkázni.

-Akkor tuti ezzel loptad be az öcsém szívébe magad.-nevettem.

-Ezzel is!-mondta Leslie, majd nyomott Dani arcára egy puszit.

-Na és Nate, veled mi újság New Yorkban?-kérdezte apám. 

-Semmi különös. Múlt héten, azt hiszem akkor volt, 2 lányt bedrogoztak az egyik klubban.-mondta Nate, mire én félrenyeltem az üdítőm. Adam, miközben a hátamat veregette, gyilkos pillantásokat vetett Nate-re.

-Úristen, kik voltak azok?-kérdezte rémülten az anyám. 

-Ti nem is tudjátok??-kérdezte Nate meglepetten. Persze, mint hogyha annyira meg lenne lepve....

-Öhm...mi lenne, ha ezt a témát ejtenénk és inkább másról beszélgetnénk?-kérdezte Adam, hátha el bírja terelni a figyelmet a témáról, de ahogy láttam, nem nagyon jött össze neki.

-Nem, Nate, kik voltak azok?

-Erről Dorina bővebben is tudna mesélni szerintem.-nézett rám egy gonosz mosollyal. Az egész családom, és még Danielle is kíváncsian fürkésztek.

-Engem és Vanit drogoztak be....-nyögtem ki kis idő múlva. Anyám a szája elé kapta a kezét, majd láttam, hogy egy könnycsepp gördül végig az arcán. Felálltam az asztaltól, majd felszaladtam a szobámba. Becsaptam magam mögött az ajtót, majd lerogytam az ágyamra és sírtam. Nem tudom, Nate hogy lehet ennyire aljas. Tudtam, hogy valamit fel fog használni ellenem, de hogy ezt elmondja.....

-Jól vagy?-jött be pár pillanat múlva Adam. Éreztem, hogy lesüpped mellettem az ágy, majd átkarol. Tovább szipogtam, ő pedig megszólalt.

-Nate próbált védekezni, hogy "ő csak azért mondta el, mert ezt minden szülőnek tudnia kell". De most készül lelépni. Nyugi, nem lesz semmi baj.

-Most Danielle egy drogos ribancnak tart, apám meg anyám tuti hatalmasat csalódtak bennem.-zokogtam, majd mellkasára hajtottam a fejem.

-Semmi ilyesmiről nincs szó. Figyelj, ha Nate lelép, menjünk le és tisztázzátok, rendben?-tolt el magától, majd elmosolyodott.

-Adj egy zsepit kérlek!-mutattam a kis asztalomra. Miután kifújtam az orrom és megtöröltem a szemem, megpróbáltam lenyugodni. 

-Oké?-emelte fel az állam.

-Oké.-mondtam, majd hagytam, hogy adjon egy rövid csókot.

-Megnézzem, hogy mi a pálya?-kérdezte, mire egy aprót bólintottam. 

*Adam szemszöge*

Kimentem a folyosóra, majd a vendégszoba felé vettem az irányt. 

-Gratulálok seggfej, sikerült elcseszned az estét!-mondtam Nate-nak.

-Szerintem ezt tudnia kell a szülőknek. Semmi hátsó szándékom nem volt vele.

-Igen, és ezt higgyem is el...-morogtam.-Lépj le, és hagyd békén Dorkát örökre, értve vagyok?-mondtam sejtelmes hangon, mire halkan felnevetett.

-Majd kiderül.-ment el vigyorogva mellettem, majd lement a lépcsőn. Hülye bunkó. Amikor hallottam, hogy elhajt a kocsijával a ház elől, bementem Dorkához.

-Gyere, lelépett.-mosolyogtam. Felállt az ágyról, majd odasomfordált hozzám.-Nem lesz semmi baj!-öleltem magamhoz. Előre engedtem, majd lementünk a lépcsőn. Mariann, a két Leslie és Danielle a nappaliban ültek. Odamentünk hozzájuk, majd leültünk a kanapéra.

-Tudhatnánk, hogy mi történt?-kérdezte mérgesen Leslie. Tudom, hogy csak aggódik a lányáért, de nem kéne haragudnia rá.

-Hát....az egyik divat bemutató után, Vanival elmentünk bulizni. Ott 2 fiú meghívott minket egy italra, és....ennyire emlékszem.

-Elmesélhetem bővebben?-kérdeztem óvatosan, mire Mariann könnyes szemekkel bólintott.-Éppen Chuckkal ültünk a limójában, amikor megcsörrent a telefonom. Egy Norah nevű lány hívott Dorka telefonjáról, hogy megtalálta a 2 ájult lányt a klubban. Chuckkal azonnal odamentünk, és hazahoztuk a lányokat. Rosa leápolta őket, másnap már szinte nem is volt semmi bajuk, hál Istennek.-simítottam meg Dorka hátát. 

-Úristen...-mondta Dani.-Nagyon sajnálom az egészet.-mondta, majd megölelte Dorkát.

-Kislányom, mért nem mondtad el?-kérdezte Mariann, miközben a lánya mellé ült és megfogta a kezét.

-Mert....nem tudtam, hogy mondjam el, és hogy mit fogtok hozzá szólni. Ne haragudjatok rám kérlek!-könyörgött az én kis szerelmem, könnyes szemekkel. Nagyon rossz volt így látni. 

-Nem haragszunk kislányom! De remélem megtanultad a leckét, és soha többé nem fogadsz el senkitől semmit.-mondta az idősebb Leslie.

-Nem, persze hogy nem!-tiltakozott.-És amikor tehetem Adammel megyek.

-Rendben, akkor ezt tisztáztuk. Szeretünk és féltünk kislányom, tudod!-ölelte át Mariann, majd az apja adott neki egy puszit és megölelte. 

-Igen tudom, és én is titeket!-mosolygott Dorka, majd kifújta az orrát és megtörölte a szemét.

-Gyerekek, lassan 10 óra lesz, gyerünk aludni!-adta ki a parancsot Leslie.

-Danielle te itt alszol?-kérdezte Mariann.

-Nem, anyáéknak megígértem, hogy 10-re otthon leszek, úgyhogy indulok is!

-Oké, hazakísérlek.-mondta az ifjabb Leslie.

-Köszönöm a vacsorát Mariann és Leslie! Hamarosan találkozunk.-ölelte meg és puszilta meg őket.

-Mi köszönjük, hogy eljöttél.-mosolyogtak.

-Örülök, hogy megismertelek Dorka! És ne félj, titok marad!-mosolygott, majd őt is megölelte meg megpuszilta.

-Én is örülök, hogy megismertelek! És köszönöm!-vigyorgott Dorka

-Adam, gyorsan még csinálsz velem egy képet?-állt be mellém. Lehajoltam hozzá, majd megvártam, míg elkészül a kép.

-Örülök, hogy megismertelek Adam. És köszi a képet is meg az autogramot is.

-Nincsmit, én is örülök!-mondtam, majd visszaöleltem meg vissza pusziltam.

-Sziasztok, jó éjt!-mondta, majd kilépett a kapun.

-15 perc és jövök!-mondta Leslie, majd elindultak Daniellel.

-Jó éjt Anya és Apa!-ölelte meg Dorka a szüleit.

-Jó éjt!-mondtam.

-Nektek is!-mosolyogtak, majd beültek a nappaliba TV-t nézni. Dorkával felszaladtunk az emeletre, onnan pedig a szobájába mentünk. 

-Lefürdök, jó?-kérdezte. Rögtön 100 kép futott át az agyamon, hogy milyen dögös lehet fürdés közben. Néztem, ahogy elővesz egy pólót a táskámból, meg egy apró bugyit a szekrényéből, és a törülközőjét, majd összefogja a haját.

-Jövök én is!-vigyorodtam el, mire rám nézett.

-Oki!-vigyorgott. Én is elővettem egy bokszert meg egy törülközőt, majd Dorkával bementünk a fürdőbe. Felültettem a pultra, lekapkodtam a róla a ruháit, miközben csókolóztunk. Leugrott, majd segített megszabadulni a fölösleges daraboktól. 

-Gyere baby!-húzott maga után a zuhany kabinba. Megnyitottuk a vizet, ami a nyakunkba zúdult, miközben csókolóztunk. 

-Szeretlek!-húzódott el.

-Én is!-mosolyodtam el. Elkezdtünk ténylegesen fürdeni, majd pár perc múlva már a kabin előtt fagyoskodtunk. Gyorsan magunkra csavartuk a törölközőt, fogat mostunk, majd bementünk a szobába.

Dorka levette magáról a törölközőjét, majd öltözni kezdett. Én tátott szájjal néztem végig a jelenetet. Nagyon dögös volt. Legszívesebben le hámoztam volna minden ruhadarabot.

-Minden oké?-ült az ölembe. Alsó ajkába harapott, majd elmosolyodott. Én is elmosolyodtam, majd megcsókoltam. 

-Mit csináljunk?-kérdeztem, miközben a füle mögé túrtam a haját. 

-Hmm....mit szeretnél?-kezdte el csókolgatni a nyakamat.

-Ne kínozz kérlek!-morogtam halkan. Felnevetett, majd kiszállt az ölemből és elterült az ágyon. Végig simítottam a hasán, miközben soroltam a film neveket, amiket megnézhetnénk.

-Barátság extrákkal?

-Az jó!-ült fel, majd bepötyögte a laptopba. Bekapcsoltuk a filmet, de Dorka szinte azonnal le is állította.

-Gyere, csináljunk popcornt!-vigyorgott.

-Muszáj nekem is lemennem?-sóhajtottam fel.

-Igen, félek egyedül, megerőszakol a rézfaszú.-mondta, de a végét ő is elnevette.

-Gyere te rézfaszú!-nevettem fel én is. Halkan kimentünk a folyosóra, majd egymásba karolva lementünk a lépcsőn.

-Hmm, majd én leszek a rézfaszúd!-morogtam, mire felnevetett.

-Ilyen dögös rézfaszút se láttam még!-kacsintott, majd berakta a popcornt a mikróba. A szememet végig rajta tartottam, amíg figyeltem, hogy keres talált a popcornhoz. Kivettük a popcornt a mikróból, és félve kibontottuk.

-Nem égett le!-nevettem, majd lepacsiztunk, utána pedig hagytam, hogy Dorka megcsókoljon.

-Holnap elmegyünk gyrosozni meg sétálni?-kérdezte, miközben kiöntötte a tálba a kukoricát. 

-Persze, elmehetünk. Csak te meg én?

-Aha.-vigyorodott el. Felmentünk a lépcsőn a kukoricával a kezünkben, majd miután elkényelmesedtünk a meleg és puha ágyban, bekapcsoltuk a filmet.

Körülbelül a felénél járhattunk, amikor Dorka megszólalt.

-Ne stíröld Mila-t!-mondta, majd eltakarta a szemem. Felnevettem, majd lefejtettem a kezeit a szememről.

-Téged szeretlek csak!-mondtam, majd megcsókoltam.

-Akkor se!-mosolygott, majd a hajamba túrva újra megcsókolt. Annyira kívántam. De tudom, hogy nem lehet, félek, hogy a szülei vagy az öccse meghallaná. Nem akarok Dorkának se kellemetlenséget, meg azt se akarom, hogy az első találka után leírjanak. Úgyhogy ki kell bírnom. Tovább néztük a filmet, de meg mondom őszintén, hogy annyira nem kötötte le a figyelmemet. Dorkával ellentétben. Másra se tudtam gondolni, mint a puha, citrom illatú hajára, a gyönyörű szemeire, bájos arcára, dögös alakjára, édes csókjára, kedves hangjára. 

-Minden oké?-hajolt elém, majd nyomott a számra egy puszit.

-Igen, persze. Szeretlek.-mosolyodtam el. 

-Én is!-mondta. Miután vége lett a filmnek, kikapcsolta a laptopot, leoltotta a lámpát, majd bebújt mellém. Szorosan magamhoz öleltem, mire felsikított.

-Neee, megfulladok!-nevetett, én pedig elengedtem.-Bolond!-mondta, majd nyomott egy puszit a mellkasomra. Felemeltem a fejét, majd megcsókoltam. 

-Holnap akkor elmegyünk gyrosozni?-húzódott el.

-Aha!-mondtam, majd újra megcsókoltam.

-Aludjunk.-fordult meg, így háttal feküdt nekem.-Jó éjt pici!

-Neked is, szerelmem!-öleltem át, majd nyomtam a hajába egy puszit.