-Keljetek!-dörömbölt Rosa, így kénytelen voltam kibújni a pihe-puha ágyikómból. Elvonszoltam magam a fürdőig, majd megfésülködtem.
-Vani, kelj!-motyogtam, miközben a fog krémes tubusból nyomtam egy kis fog krémet a fogkefémre. Tettem fel szempilla spirált, majd kimentem a szobába öltözködni.
-Vanessa!-kiáltottam fel, amikor láttam, hogy a drágalátos barátnőm még mindig húzza a lóbőrt. Nekifutásból ráugrottam, de nem nagyon díjazta.
-Auu te idióta!-morogta. Nevetve leszálltam róla, majd megvártam, amíg elkészült. Lebattyogtunk a lépcsőn, egyenesen az étkezőbe, ahol Nate az én helyemen ült. Ezzel még nem is lenne akkora gond, hogyha nem épp a lányokkal reggelizne meg nyalizna, akik meg persze olvadoztak tőle.
-Nate, mi a fenét keresel itt?-kérdeztem mérgesen.
-Reggelizek.-mondta, miközben egy olyan mosolyt villantott, hogy legszívesebben felképeltem volna.
-Úgy tudom, egy szálloda tulajnak ágyba viszik a reggelit, de ezek szerint ez csak a puccosabb szállodákra igaz.-mosolyogtam cinikusan.
-Ohh mégis honnan tudod?-vigyorgott Nate, miközben uborkát majszolt.
-Az exem szálloda tulajdonos volt, Nate. Kanadában a sok szex miatt amnéziás lettél? Pedig te is ismerted őt.
-De még mennyire hogy ismertem. Hogy is hívták?-vakarta meg az állát, mint aki gondolkozik.
-Öhm...Charlie.-rögtönöztem, majd zavartan elmosolyodtam, mire Nate felnevetett.
-Persze, Charlie. Emlékszem már.-mondta folyamatosan vigyorogva, majd bekapta az utolsó falatot, ami a tányérján hevert.-További jó étvágyat, hölgyeim!-állt fel az asztaltól, majd egy gúnyos mosolyt villantva rám, lelépett. Mintha mi sem történt volna, leültem az asztalhoz, és neki álltam enni. Nem nagyon volt étvágyam, így inkább csak csipegettem az előttem lévő ételből. Reggeli után kaptunk 10 percet, hogy összekapjuk magunkat, de mielőtt felmehettem volna, Rosa szólított.
-Menj fel, mindjárt megyek én is.-mosolyogtam biztatóan Vanira, majd odamentem Rosahoz.
-Mondd csak, lányom jól vagy?-vonta fel a szemöldökét Rosa.
-Persze, mi bajom lenne?-kérdeztem a világ egyik legerőltetettebb ál mosolyával az arcomon.
-Úgy veszem észre, hogy a napokban egyre kevesebbet eszel. Nyugodtan elmondhatod nekem. Van valami betegséged?-suttogott.-Anorexiás vagy? Vagy ilyesmi?-nézett rám aggódó tekintettel.
-Jaj, Rosa, dehogyis. Semmi ilyesmiről nincs szó. Esküszöm, jól vagyok. Köszönöm, hogy így aggódsz értem, de az ég világon semmi bajom. Egyszerűen összecsaptak a fejem felett a hullámok, és nem kívánom az ételt.-mosolyogtam rá biztatóan.
-Rendben, hiszek neked. De ha bármi probléma van, csak szólj!-ölelt át.
-Oké, köszönöm!-mondtam.-Rosa, ma is aludhatok a barátomnál?-néztem rá könyörgően.
-Persze, holnap lesz egy fotózás, úgyhogy délre legyél itthon!-mosolygott.
-Köszönöm!-mosolyodtam el én is, majd miután elengedett, felszaladtam a lépcsőn, egyenesen a szobámba. Vani már pakolászott, így én se tehettem mást. Volt még 2 percem, gyorsan összerámoltam a dolgaimat, majd lementünk a földszintre. Beültünk a limóba, majd elindultunk. Rosa azt mondta, hogy valami meglepetés helyre visz minket. Fél óra volt az autó út, de elvoltunk a lányokkal. És Adam dalát is lejátszották, az If I Had You-t. Én vigyorogtam mint a vadalma, Molly meg sértetten ciccegett. Hát, van ilyen. Amikor oda értünk a titkos helyre, felsikítottam. Kalandpark!!
-Úúú de király!-sikított Vani is. Kipattantunk a kocsiból, majd a bejárat felé szaladtunk. Betódultunk, majd odaléptünk a srácokhoz, akik ránk adták azt a rögzítő cuccot.
-Helo!-mosolygott a fiú, majd segített belebújni abba a vacakba.
-Köszönöm!-mosolyogtam rá, amikor a sisakot is a fejemre tettem, majd megvártam Vanit.
-Alig bírok járni, és tökre nehéz ez a sisak!-nyafogott, mire felnevettem. Először végig kellett mennünk a próba pályán, simán ment, menő gyerekek vagyunk!
-Felnőtt vagy gyerek?-mosolyogtam Vanira.
-Felnőtt, de te menj előre!-nevetett. Felmásztam a létrán, majd lassan elindultam.
-Váááááááááááárj meeeeg!-sikított Vani. Felnevettem, majd válaszoltam.
-Tovább kell mennem, 2-en nem lehetünk egy ponton.
-Akkor visszafordulok, félek!-nyafogott. Nem csodálom, 15 m magasan voltunk.
-Ajj akkor gyere, megvárlak!-kiabáltam vissza. Sikítások közepette odaért mellém Vani. Nagyon félt, én is féltem, de csak picit. Az utolsó része a pályának, mind a kettőnk számára megkönnyebbülés volt. Végig kellett csúsznunk a kötélen, ott pedig kicsatolni magunkat és kész.
-Nagyon ijesztő volt!-biggyesztette le a száját Vani, miután "kicsomagoltak" minket.
-Tudom, de túl élted, úgyhogy lehúzhatod a bakancslistádról, sőt, hívd fel Chuckot is, hogy élsz még!-nevettem. Megfogadta a tanácsomat, amint visszakaptuk a telefonjainkat, hívta is Chuckot, és vagy 10 percig beszélgettek. Miután mindenki visszaért, bobozni mentünk.
-Gyere!-ült be előre Vani, én meg mögé.
-Nem fogom vissza magam.-nevettem, amikor elindultunk. Hát igen, végig padló gázzal nyomattam, Vani egyfolytában sikoltozott, de amúgy vicces volt nagyon. Lőttünk pár selfie-t is, amikor visszahúztak minket. Kipattantunk, majd megint sorba álltunk. Most Vani ült hátra. Hiába szidott engem, amiért nem fékeztem, ő sem tett másképp. Végig nevettük, meg sikítottuk az utat. A nyolcadik kör után már egy kicsit kezdtük megunni, így elmentünk a kaland park éttermébe.
-Én kérek egy kis zöld fűszeres sült krumplit, cordon bleu-val és paradicsom salátával.-mondta Vani, a pincér srác meg majd szétfolyt.-Na! Mi az?-kérdezte Vani ingerülten, amikor a srác már vagy 5 perce csak őt bámulta. Miután észbe kapott, felvette az én rendelésemet is.
-Én is ugyanazt kérem, mint amit Vani.-mosolyogtam.-Plusz Cappy Pulpy-t.
-Úúú azt én is!-vigyorgott Vani. Miután a cikis pincér srác elhúzott, beszélgetni kezdtünk.
-Szegény fiú, nem tudja mi a dörgés.
-Nem, de te azért elmondtad a nevemet!-duzzogott, mire felnevettem.
-Úgyse talál meg. Először és utoljára járunk itt. Túl lép rajtad.
-Köszi.-morgott.
-Jajj már, ne duzzogj. Chuckkal mizu?
-Semmi különös. Dolgozik, hiányzom neki, nem csal meg, hétfőn találkozunk, fáradt, stb.
-Az.....jó.-mosolyogtam.-Vagy nem. Nem tudom, semleges.-nevettem el magam.
-Hiányzik!
-3 és fél nap. Itt leszek veled, kivéve ma este.-haraptam be az alsó ajkam.
-Úúú tényleg! Majd mesélsz, ugye?
-Persze! Te leszel az első. És az utolsó. Másnak nem teregetném ki.-nevettem, majd pár másodperc múlva a pincér srác kihozta a kajánkat. 1-2 percig megint bámulta Vanit, de amikor ő egy gonosz pillantást vetett rá, eltűnt.
-Idegesítő egy alak.-kezdett el enni Vani, én pedig felnevettem, majd neki kezdtem a kajámnak. Már nagyon éhes voltam.
-Megkérhetlek valamire?-motyogtam teli szájjal.
-Persze.-mondta, majd bekapott egy krumplit.
-Mire elérek Adamhez, 10 perc. Mire elkészülök, 20. Mire felöltözök, megint 10. Szóval, ha gyorsan végez a rajongókkal, feltartanád egy picit? Könyörgöm, fontos ez az este.
-Persze, no problem! Csak ügyesen és okosan, tudod.-bökte meg a halántékát a villájával, majd tovább evett. Miután befejeztük a kajálást, fizettünk, majd kimentünk sétálni. Rosa küldött egy kör SMS-t, hogy 10 perc múlva legyünk a limónál. Mivel eléggé messzire sétáltunk, visszafordultunk. Picit futottunk is, így pont odaértünk.
-Pont időben lányok!-motyogta Rosa, majd amikor beültünk, ő is beült és elindultunk. Vissza mentünk a hotelhez, majd felmehettünk lazítani.
-3 óra van. Elmegyünk kondizni?
-Aha.-vigyorgott Vani. Összekaptuk magunkat, majd elindultunk a kedvenc helyünkre. Pár perc alatt odaértünk. Átöltöztünk, majd rögtön elfoglaltuk a futópadokat. 15 percig intervall edzéssel futottunk, utána meg biciklizni mentünk.
-Úúú, nézd, ez olyasmi mint a Flabélos. Kipróbálom.-ugrott rá Vani, majd beállította. Hát, 5 percig bírta, én addig nevetve bicikliztem, utána cseréltünk. Hát, én simán kibírtam azt az öt percet, utána pedig betörtünk az egyik terembe és a labdákkal meg a súlyokkal hülyéskedtünk. 5 órakor elhagytuk a helyet.
-Na, hazaérünk, és készülődünk.-vigyorgott Vani.-Jajj annyira izgulok, remélem Adam jól van és minden oké lesz!
-Persze, én is izgulok érte, de ügyes, minden flottul megy majd.-mondtam. Pár perc múlva a hotel elé értünk. Kifizettük a taxit, majd kimásztunk a kocsiból és felszaladtunk az emeletre.
-Dorinaaaa!-hallottam Molly nyávogós hangját magam mögött.
-Menj a fenébe Molly, nem viszlek el magammal titeket! Menjetek oda, és álljatok be valamelyik hátsó sorba, ha nagyon ott akartok lenni!-mosolyogtam, majd bementem a szobánkba.
-Gyorsan zuhizz le, moss hajat, utána én jövök.-tapsolt vigyorogva Vani. Nevetve teljesítettem a kérését, majd miután végeztem, kijöttem, ő pedig bement. Megszárítottam a hajamat, majd apró hullámokkal koronáztam meg. Mályvás sminket készítettem magamnak, és egy fekete mini ruhát kaptam magamra. Időközben Vani is végzett. Ő kivasalta a haját, és egy apró fekete masnival hátratűzött egy tincset és cicás szemeket csinált magának. Ő is egy fekete ruhát vett fel. Én halvány rózsaszín, Vani pedig fehér topánkát kapott fel.
Az én hajam:
Vani haja:
(csak a hajakat nézzétek)
Fél 7 volt. Fogat mostunk, igazítottunk a sminkünkön, majd összekészültem az estére. Betettem a táskámba a ruhámat, pár gyertyát, és már készen is voltam.
-Induljunk, a limó már biztos itt van!-vigyorogtam. Lebaktattunk a lépcsőn, majd beültünk a limóba, ahol egy vörös hajú lány is ült már.
-Szia, te biztos Norah vagy!-nyújtottam a kezem.
-Igen, te pedig gondolom Dorina, te pedig Vanessa!-mosolygott a lány, majd mindkettőnkkel kezet fogott.
-Örülök, hogy személyesen is megköszönhetjük, hogy aznap este szóltál Adamnek. Ha te nem szólsz, nem is tudom mi lett volna velünk szóval.....hálás köszönet, tényleg!
-Jajj ugyan már, semmiség az egész! Nincs mit lányok! És mi újság?
-Semmi különös, voltunk ma kaland parkban. Meg kondizni. Veled?
-Délelőtt hívott Adam, úgyhogy leginkább a ruhám keresésével meg a készülődéssel ütöttem el az időt.-mosolygott.
-Az jó. Hány éves is vagy?-mosolygott rá Vani.
-19. Egyetemista vagyok.-mosolyodott el.
-Albérletben laksz?
-Aha, a szüleim Kansas-ben élnek. Ti mennyi időközönként látjátok a szüleiteket?
-1, maximum 2 hét.
-Ohh az jó. Én akkor, amikor nincs suli, vagy nem dolgozom.-nevetett.
-Hol dolgozol? Hogy bírod a suli mellett?
-Hát, egész jól. Az egyik étteremben, felszolgáló vagyok. Majd egyszer nézzetek be.-mosolygott.
-Feltétlenül.-mondtam, majd amint megérkeztünk, kipattantunk a limóból. Egy hatalmas néger férfi védett minket, majd a színpad mögé vitt.
-Sziasztok lányok!-hallottam Adam csilingelő hangját. Adott 2-2 puszit Vaninak és Norah-nak, majd amikor én is odaértem hozzá, elmosolyodott.
-Szia! Csinos vagy!-mondta, majd átölelte a derekamat.
-Te meg dögös!-mosolyodtam el, majd hagytam, hogy megcsókoljon, miközben a nyaka köré fontam a karomat.
-De édes!-nyafogott Vani, így elhúzódtam Adamtől, miközben elnevettem magam.
-Izgulsz?-kérdeztem.
-Picit, de örülök, hogy itt vagy.-mosolygott, majd nyomott egy puszit a fejemre.
-Héééé!-nyafogott Vani.-Nekünk nem örülsz?-durcizott be, de amikor csúnyán néztem rá, vette az adást, és Norah-val arrébb mentek, így tudtam picit beszélni Adammel.
-Hiányoztál!-mosolyogtam, miközben a nyakán csüngtem.
-Te is nekem! Biztos, hogy nem tudsz nálam aludni ma este?-morogta a nyakamba.
-Tuti. Rosa nem enged. Tudod milyen, ha nem engedelmeskedünk neki.-kamuztam. Titok volt az egész, nem akartam, hogy tudja. Nem lőhettem le a poént.
-Sajnálom. Kíváncsi leszek a hétvégére. Szeretném már megismerni a szüleidet.-mosolyodott el.
-Én is kíváncsi vagyok, de most a koncertre összpontosíts.
-Rendben. Biztat, hogy itt vagy. Erőt adsz. A színpad mellett álltok majd, oké?
-Ajj szívem, szeretlek!-nyafogtam, majd nyomtam a szájára egy puszit.-Oké!
-Én is szeretlek! De most mennem kell, utolsó simítások, bla bla bla.-mondta.-Koncert után találkozunk?
-Remélem! Neeee itt hagysz?-nyávogtam. Nyomott a számra egy csókot.-Oké, elmehetsz!-mosolyogtam elégedetten. Felnevetett, majd elment, én pedig odamentem a lányokhoz.
-Mikor kezdődik már?-nézegette az óráját Vani.
-Fél óra. Gyertek, menjünk oda a helyünkre.-mosolyogtam. Miközben elfoglaltuk a helyünket, láttam, hogy Molly, Olivia és Penelopé kiszállnak egy taxiból, majd mérgesen veszik tudomásul, hogy csak nagyon hátul van hely. Egy pillanatra megsajnáltam őket, de aztán eszembe jutott a sok rossz dolog, amit tettek/mondtak. A lányokkal elfecsegtük az időt, majd elérkezett a 8 óra. Pár perccel később megjelent Adam, és köszöntötte a közönséget.
-Jó estét New York City! Remélem jó hangulatotok van, vagy ha nem, akkor az lesz! Köszönöm, hogy ennyien eljöttetek!-mondta Adam, mire mindenki sikítani kezdett, beleértve minket is. Vetett rám egy gyors pillantást, majd bemutatta a zenészeket, stb.
-Nos, kezdjünk egy bulisabb számmal, benne vagytok? Szóljon az If I Had You!-mondta, mire megint sikítani kezdett a közönség. Adam remekelt, nagyon hangulatos és színvonalas volt a koncert. Az If I Had You után volt a Music Again, majd a Sure Fire Winners, Pick U Up, Fever.
-Most pedig jöjjön a szerelmem egyik kedvence, a For Your Entertainment!-vigyorodott el, majd rám kacsintott. A közönség egy emberként fordult felénk, én pedig tökre elvörösödtem. A tömeg, meg persze mi is Adammel énekeltük a számot. Utána szünet volt, 10 perc csak. A koncertet a Whataya Want From Me-vel folytatták, azt követte a Strut, a Sleepwalker, Aftermath, Broken Open, Time For Miracles, Soaked és A Loaded Smile.
-Köszönöm szépen, hogy eljöttetek! Sajnos elérkeztünk az utolsó számhoz, pedig nagyon jól éreztem magam veletek! Most pedig jöjjön a legújabb dalom, ami a napokban lett kész. Szóljon tehát a Master Plan!-mondta, mire a tömeg üdvrivalgásban tört ki. Megérte Adamnek ennyit dolgozni a dalon, nagyon jó szám lett. A koncertnek vége lett, Adam elbúcsúzott, majd lejött a színpadról és rögtön rajongók vették körül.
-Lányok én most lelépek! Szólj, ha Adam elindul!-mondtam Vaninak. Mindkét lányt megpusziltam, majd gyorsan leszólítottam egy taxit, majd Adam házához vitettem magam.
*Vani szemszöge*
Miután Dorina elment, hátramentünk Norah-val a színpad mögé, és vártunk Adamre, miközben beszélgettünk.
-Ha van kedved, jövőhéten hárman elmehetnénk vásárolni.-mosolyogtam Norah-ra.
-Persze, add meg a számodat, majd beszélünk.-mondta. Számot cseréltünk, miközben a koncertről beszélgettünk. Körül belül 15 perc múlva Adam is bejött a színfalak mögé.
-Nagyon jó volt a koncert, ügyi voltál!-ugrottam a nyakába, majd megölelgettem. Norah is megölelte.
-Köszönöm lányok! Hol van Dorka?-nézett ránk kíváncsian.
-Hát....öhm....rosszul volt, hazament.
-Ohh, értem..szegény. Majd mondd meg neki, reggel hívjon fel.-mosolyodott el szomorúan.
-Rendben!
-Én most megyek lányok. Jó éjt!-mondta, majd elkezdte összerámolni a dolgait.
-Uhh, Adam, megtennéd, hogy hazaviszel minket?-estem pánikba. Nem mehet még haza, Dorka tuti, hogy nincs még kész.
-Persze!-mosolyodott el. 10 perc múlva már a limójában csücsültünk.
-Hogy tetszett a koncert?-terült el a bőrülésen.
-Jó volt nagyon, ügyi voltál! És az új dalod is király!-vigyorogtam.
-Nekem is tetszett, örülök, hogy itt lehettem!-mosolygott Norah.
-Ugyan már, semmiség, Norah. Tudod, én vagyok hálás a múltkoriért. És köszi Vani, remélem a közönségnek is tetszett.-nevetett fel. Leraktuk Norah-t a háza előtt, majd a hotelünk felé vettük az irányt. 10 perc alatt ott is voltunk.
-Köszönöm Adam ezt a jó estét, és köszi hogy hazahoztál!-mosolyogtam, majd megöleltem és megpusziltam.
-Nincs mit, én köszi hogy eljöttetek. Add át Dorkának, hogy "Jobbulást!", és hogy hívjon fel reggel!-mosolygott, majd felnézett a szobánkhoz, ami full sötét volt.
-Öhm..biztos már alszik.-mosolyogtam.
-Rendben. Szia!-mosolygott, majd felhúzta az ablakot.
-Szia!-intettem utána, majd bementem az aulába, és tárcsáztam Dorkát. 2. csöngésre fel is vette.
-Na szia! Mizu?-kérdezte.
-Szia, semmi, Adam hazahozott engem is meg Norah-t is, most indul haza, úgyhogy egy 10-15 perc és ott van!
-Rendben Vani! Köszönök, mindent, és kívánj sok sikert!-nevetett fel.
-Oki! Sok sikert! Holnap találkozunk, sziaa!
-Köszönöm! Igen, szia!-mondta, majd kinyomta. Felbattyogtam a szobánkba, majd lezuhanyoztam, és lefeküdtem aludni.
*Dorina szemszöge*
A kulcsot, amit megkaptam tőle, most tudtam használni. Beléptem a lakásba, majd gyorsan lekaptam a cipőmet, és olyan helyre tettem, ahol rögtön észre veszi majd. Kikapkodtam a gyertyákat a táskámból, majd felszaladtam velük az emeletre.
-A fenébe!-nyögtem fel, amikor belerúgtam az ajtóba. Feloltottam a lámpát a szobájában, majd elhelyeztem 2 gyertyát, mind a kettőt az éjjeli szekrényeken. Meggyújtottam őket, majd leszaladtam a lépcsőn. 4 lépcsőfokra helyeztem gyertyát, amiket szintén meggyújtottam. Felkaptam a táskámat, majd felszaladtam az emeletre. Berontottam a fürdőbe, majd kifésültem a hajam, és egy picit összeborzoltam. A fölösleges sminket eltávolítottam az arcomról, majd kivettem a táskámból a fűzőt és a harisnyát. Felvettem mind a kettőt nagy nehezen, majd bementem a szobába, leültem az ágyra és vártam. Abban a pillanatban megcsörrent a telefonom, Vani volt az.
-Na szia! Mizu?-kérdeztem.
-Szia, semmi, Adam hazahozott engem is meg Norah-t is, most indul haza, úgyhogy egy 10-15 perc és ott van!
-Rendben Vani! Köszönök, mindent, és kívánj sok sikert!-nevettem fel.
-Oki! Sok sikert! Holnap találkozunk, sziaa!
-Köszönöm! Igen, szia!-mondtam, majd kinyomtam.
Nem sokkal később, körülbelül 10 perc múlva hallottam, hogy leáll egy autó a ház előtt. Az ablakhoz szaladtam, majd láttam, ahogy Adam kiszáll a limóból, és a ház felé tart. A szívem a torkomba ugrott. Mi lesz, ha nem tetszik neki az ötletem, vagy ha nem akarja? Az összes negatív gondolat végigfutott az agyamon, de próbáltam őket kiverni a fejemből és lenyugodni, mivel már nincs visszaút. Adam a zárban matatott, majd ahogy benyitott, az ágyra ugrottam. Elkényelmesedve ültem, majd vártam. Pár perccel később lépcső dobogást hallottam. Esküszöm, az idegességtől hányni tudtam volna. Ahogy Adam lenyomta a kilincset, sikítani tudtam volna. Kitárta az ajtót, majd amikor meglátott, az alsó ajkába harapott.
-Tehát, Rosa nem enged el, mert rosszul viselkedtetek? És rosszul vagy, biztos alszol már?-csukta be maga mögött az ajtót. Még mindig ideges voltam, de elmosolyodtam.
-Túlzás?-motyogtam kínosan.
-Nem, dehogy! Nagyon tetszik!-ült le az ágy szélére, majd odahajolt hozzám, és egy apró csókot nyomott a számra.-Egyáltalán nem számítottam rá. Mondjuk, amikor Vani megkért, hogy vigyem őket haza, meg amikor azt mondta, hogy rosszul voltál, és már alszol, gondolhattam volna rá.-simította meg a hajamat, én pedig felnevettem.
-Meglepetésnek szántam.-pirultam el.
-Tudom.-mosolyodott el, majd elfújta az egyik gyertyát és megcsókolt. Egyre vadabbul csókolt, majd maga alá fektetett. Beletúrtam a hajába, amikor éreztem, hogy áttért a nyakamra. Szívta, harapta az ott lévő bőrt, majd pár perc múlva visszatért a számhoz és megcsókolt. Miközben végigsimított a derekamon, énekelni kezdte a For Your Entertainment (FYE) refrénjét. Éreztem, hogy libabőrös leszek. Lekapta magáról a pólóját, majd visszahajolt felém.
-Szeretlek.-súgtam, miközben felültetett, hogy ki tudja kötni a fűzőt.
-Én is szeretlek.-harapta meg a fülcimpámat. Pár másodperc múlva a kemény anyag már a földön hevert. Melleim elé kaptam a kezemet, de Ő nevetve elhúzta onnan, majd megcsókolt. Visszafektetett a párnák közé, majd végigsimított a melleimen. Ajkai a nyakamra tévedtek, onnan pedig egyre lentebb, még nem megtalálta az egyik mellemet. Halkan felnyögtem, ahogy csókolgatta, a másikat pedig a kezével markolta. Lentebb haladt, a hasamat puszilgatta, majd kicsatolta a harisnyámat, így már csak egy kis bugyi volt rajtam. Visszamászott hozzám, de most én következtem. Végig csókoltam, haraptam a nyakát, miközben kicsatoltam az övét, majd a farmerje gombját is kigomboltam, lehúztam a cipzárt, Adam pedig lerángatta magáról a felesleges darabot. Még nyomott egy utolsó csókot a számra, mielőtt levándorolt a combomhoz. Belső combomat simogatta és csókolgatta, mielőtt megszabadított az utolsó zavaró tényezőtől is. Felváltva kényeztetett nyelvével és ujjaival, én pedig hangot is adtam elégedettségemnek.
-Adam én....-nyögtem. Pár másodperc múlva elégedett mosollyal mászott fel hozzám, majd megcsókolt. Végigsimítottam V-vonalán, miközben a bokszer szélével játszadoztam. Néhányszor végigsimítottam péniszén, majd két kézzel megfogtam és letoltam az alsót. Nevetve a szoba másik felébe hajította, majd ismét megcsókolt. Kézzel kezdtem el kényeztetni, de amikor nyögései miatt elváltunk, feltérdelt, én pedig bevetettem a számat is. Nagy nyögések hagyták el a száját, én pedig meg voltam elégedve magammal. Amikor már a nevemet suttogta és a hajamba markolt, tudtam, hogy nemsokára elélvez. Gyorsítottam a tempón, majd pár másodperc múlva a számba ürítette magát. Levágódott az ágyra, én pedig felé hajoltam.
-Istennő vagy.-suttogta, én pedig kuncogva megcsókoltam. Pár percig csókolóztunk, és egymás nyakát kínoztuk. Adam végigsimított a derekamon, keze pedig megállapodott a fenekemen. Elmosolyodtam, majd alsó ajkába haraptam. Ő is elmosolyodott, majd megcsókolt. Az egyik éjjeli szekrény felső fiókját kihúzta, majd egy csörgős kis tasakot vett elő. Kikaptam a kezéből az óvszeres tasakot, majd a fogaimmal kibontottam.
-Kibaszottul dögös vagy!-morogta, én pedig felnevettem. Maga alá fektetett, majd melleimet kínozta. Párszor végighúztam méretén a kezem. Egy idő után felegyenesedett, felgörgette a gumit, majd elmosolyodott és felém hajolt.
-Szeretlek!-mosolygott rám, majd éreztem, hogy belém tolja magát. Lábaimat azonnal a csípője köré fontam, körmeimet pedig a hátába mélyesztettem. Rég voltam együtt férfival, így egy picit fájt. Miután elmúlt a kellemetlen bizsergés, megbillentettem a csípőmet, Adam pedig vette a jelet és mozogni kezdett bennem. Még a saját nevemet is elfelejtettem, csak én voltam és Ő, senki más. Hátát karmolásztam, miközben ő a kulcs csontomnál és a nyakamnál szívta a bőrömet.
-Nem bírom már sokáig.-nyögött fel halkan, majd egy apró csókot nyomott a számra.
-Még egy picit.-motyogtam, majd én is felnyögtem. Nem kellett fél perc, és éreztem a kellemes bizsergést az alhasamban. Éreztem, ahogy Adam a gumiba élvez, miközben a nevemet suttogja és a hajamat túrja. Pár másodperc múlva már én is a mennyországban voltam. Kihúzódott belőlem, kidobta az óvszert a kukába, majd fáradtan rám esett. Átöleltem, majd a nyakába fúrtam az arcomat. Ő is a nyakamba temette az arcát, majd nyomott oda egy puszit. Mellém gördült, majd közel húzott magához.
-Köszönök, mindent.-vigyorgott, majd megcsókolt.
-Én is köszönök mindent. Szeretlek.-mosolyogtam.
-Én is szeretlek.-mondta. Felvette a földről a takarót, majd betakart minket vele. Közelebb másztam hozzá, megcsókoltam, majd megfordultam. Kis kifli-nagy kifli alakban feküdtünk.
-Jó éjt szerelmem.-motyogta, miközben a hajamba puszilt.
-Neked is pici.-morogtam. Nyomtam a kezére egy puszit, összekulcsoltam az ujjainkat, majd elfújtam a gyertyát, és pár perc múlva mindketten álomba zuhantunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése